Az év elején már karnyújtásnyira került cél mostanra valósággá vált: a kínai Sencsen lett a világ első olyan nagyvárosa, ahol a tömegközlekedésben használt buszok mindegyikét lecserélték elektromos meghajtásúra – írja a The Guardian. Ez mintegy 16 ezer járművet jelent. A következő lépés a taxiflotta megújítása.

Nem pusztán környezetkímélők, de jóval csendesebbek is dízeles elődeiknél Sencsen városának elektromos buszai. Olyannyira, hogy a buszokat üzemeltető vállalat egyik vezetője jelezte, fontolgatják, hogy felszerelik azokat valamilyen jellegzetes hanghatás kiváltására szolgáló eszközzel, azért, hogy a közlekedők észrevegyék közeledtüket. Az elővárosaival együtt mintegy 12 millió lakosú település az első olyan nagyváros, ahol a buszflotta 100 százalékban elektromos járművekből áll.

A városi buszokat üzemeltető vállalat szerint a lépéssel évente 440 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásától tudják megóvni a klímát, miközben javul a levegő minősége is. Hosszabb távon pedig a buszok fenntartása olcsóbb, mint a lecserélt hagyományos járműveké volt. S bár egyetlen busz beszerzési költsége nem olcsó, nagyjából 77 millió forintnak megfelelő jüan, a város saját forrásaiból, valamint Peking támogatásával, meglépte a nagy váltást.

Forrás: Origo

http://www.origo.hu/gazdasag/20181213-sencsen-metropolisz-elektromos-buszok-nagyvaros.html

Ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy 2018-ban önvezető autókat tesztelünk, drónok szállítják házhoz az online megrendelt árut és csetbotokkal beszélgetve is lehet pizzát rendelni? Nagy lendülettel hódítja meg a világot a mesterséges intelligencia, az értelmes gépek által végzett munka – amit az ember csak felügyel és irányít – jóval kellemesebb, a „robotolás” kifejezés pedig mára inkább pozitív értelmet nyert.

Ami nem mesterséges intelligencia, az minden bizonnyal azzal készült – mondta Dudás Viktor, a Microsoft Magyarország Data és AI szakértője, aki az MI egyik speciális területéről, a gépi látásról mutatott be, a példa kedvéért egy nagyon egyszerű kutyás-macskás objektumfelismerő programot a cég felhő alapú számítási platformján. A rendszer gyorsaságát jól mutatja, hogy míg egy kisgyerekben a neurális háló kialakítása 3 évig tart, a programban egy gomb megnyomása után 15 másodperccel már kész is az a modell, ami a fotók elemzésével simán megkülönbözteti a két állatfajt, sőt, egy képen belül több objektum felismerését is hibátlanul elvégzi. Mindezt felhő alapú szolgáltatásként a Microsoft Azure rendszerében, amire a cég rendkívül nagy hangsúlyt fektet.

Forrás: HVG

https://hvg.hu/brandcontent/20181113_Embersegre_is_nevelheto_a_mesterseges_intelligencia

A magyarok több mint fele számít arra, hogy az önvezető autók széles körben elérhetők lesznek; a megkérdezettek 72 százaléka szívesen vásárolna mesterséges intelligencia által vezetett járművet a jövőben – derül ki az IBM megbízásából végzett kutatásból.

Kiderült, hogy a legtöbben pozitívan állnak az MI-t felvonultató újításokhoz, a legnyitottabbak a magyarok és az oroszok voltak. A felmérés szerint az oroszok és a magyarok 63, a csehek 56, míg a lengyelek 53 százaléka megbízik az MI-ben.

A felmérés szerint a magyar férfiak 79 százaléka vásárolna önvezető autót, de az arány a nőknél is megközelíti a kétharmadot. Tízből nyolc magyar válaszadó szívesen bízná mesterséges intelligenciára a legjobb útvonal kiválasztását, a megkérdezettek több mint fele pedig a közlekedési szabálysértések elbírálásába is bevonná a technológiát.

Súlyos fenyegetésnek a kutatásban résztvevők alig 23 százaléka nevezte egyértelműen az MI-t. Az IBM megbízásából az NMS Market Research piackutató cég 2035 fős, 18 és 65 év közötti mintán végezte el a kutatást az említett négy országban idén szeptember 19. és október 1. között.

Forrás: Vezess

https://www.vezess.hu/hirek/2018/12/12/ilyen-autokat-vennenek-szivesen-a-magyarok/

A tisztán elektromos autók terjedésének egyik gátja a töltés időigénye. Elvileg ezen segítene a BMW és a Porsche új típusú kísérleti töltőállomása, amely két töltőfejet tartalmaz. Az egyiket 450, a másik 175 kW leadására méretezték, de jelenleg még olyan autó is alig akad, amely ez utóbbi teljesítményt képes kezelni.

Jelenleg ennél általában sokkal lassabb töltők érhetők el a villanyautó-használók számára. Az otthon kiépített töltőpontok teljesítménye 3,6 és 22 kW között van, a tipikus gyorstöltők 50 kW-osak, a Tesla Supercharger hálózata pedig 120 kW-os. A legerősebb, már terjedőben levő töltők 350 kW-osak, a kísérleti rendszerek közül pedig a GM XPS jelentette a csúcsot 400 kW-tal.

A 450 kW időben nagyjából 15 perc körüli töltést jelent majd 10-ről 80%-ra, és a Porsche prototípusának hatótávját kb. 3 perc alatt lehet száz kilométerrel megnövelni. Ez már nincs nagyon messze a használható szinttől, ha arra gondolunk, hogy tíz percen belül tölthető kb 300 km-re elegendő energia az autó akkumulátorába. Ez már nagyobb távok esetén sem sokkal több idő, mint amennyit egyébként is eltölt az ember némi nyújtózkodással egy-egy pihenőben.

Forrás: Totalcar

https://totalcar.hu/magazin/hirek/2018/12/14/bemutattak_a_vilag_leggyorsabb_villanyauto-toltojet/

Lassan azért kiderül, hogy az leginkább elhatározás dolga, hogy mi hajtja az autóinkat, az elektromobilitás műszaki lehetőségei évtizedek óta adottak lennének, és erre akadnak bizonyítékok is. Például a BMW működőképes prototípusai, amelyekből csak azért nem lett semmi, mert valójában nem volt rájuk szükség.

A munka a Technik nevű részlegben kezdődött 1990 körül: a cél eleinte csak annyi volt, hogy kiderítsék, lehetne-e elektromos hajtással gyártásra alkalmas, használható hatótávolságú autót építeni. A BMW már akkor sem a kis teljesítményű modelljeivel tarolt a piacon, ehhez képest meglepő volt, hogy két év fejlesztés után egy négyüléses városi kisautóval álltak elő.

Az E1-ben nátrium-kén akkumulátort használtak, ami ipari akkumulátorként viszonylag régóta ismert, de magas, 300-350 Celsius-fokos működési hőmérséklete és a benne található, igen korrozív nátrium-poliszulfidok miatt háztartásokban nem használatos. A hátsó üléspad alatt egy 19,2 kWh-s csomag fért el, ez látta el energiával a hátsó kerekeket hajtó villanymotort. Az autó össztömege 900 kg körül volt, így nem kellett nagy és erős motor, a tervezők elegendőnek ítélték a 45 lóerőt és 150 Nm csúcsnyomatékot az átlagos forgalmi helyzetekhez. Leírhatatlan dinamikáról persze szó sem volt, 50 km/h-ra 6 másodperc, 80-ra 18 másodperc alatt gyorsult a kis BMW, a végsebessége pedig 120 km/h-ra adódott, viszont a 200 km-es hatótáv még ma sem hangzik rosszul, a ma kapható, hasonló méretű elektromos járművek még ma sem tudnak ennyit. Egy teljes töltés 6-8 óráig tartott.

Az első példányt 1992-ben a világ akkortájt legolvasottabb autós lapjának, az Autocarnak is megmutatták. A tesztet végző újságíró csupa nagyszerű dolgot írt az E1-ről: nagyszerű, precíz irányíthatóságról, csendes hajtásláncról, kiváló térkihasználásról és formáról szól a cikk. „Jobban szeretem, mint bármelyik városi autót, amit eddig próbáltam. Nem azért, mert környezetbarát elektromos hajtása van, hanem annak ellenére.” – szól az összefoglaló.

Forrás: Totalcar

Fotó: Cartype

https://totalcar.hu/belsoseg/2018/12/08/a_bmw_evtizedek_ota_villanyauto-nagyhatalom_lehetne/

Az év elején már karnyújtásnyira került cél mostanra valósággá vált: a kínai Sencsen lett a világ első olyan nagyvárosa, ahol a tömegközlekedésben használt buszok mindegyikét lecserélték elektromos meghajtásúra – írja a The Guardian. Ez mintegy 16 ezer járművet jelent. A következő lépés a taxiflotta megújítása.

Nem pusztán környezetkímélők, de jóval csendesebbek is dízeles elődeiknél Sencsen városának elektromos buszai. Olyannyira, hogy a buszokat üzemeltető vállalat egyik vezetője jelezte, fontolgatják, hogy felszerelik azokat valamilyen jellegzetes hanghatás kiváltására szolgáló eszközzel, azért, hogy a közlekedők észrevegyék közeledtüket. Az elővárosaival együtt mintegy 12 millió lakosú település az első olyan nagyváros, ahol a buszflotta 100 százalékban elektromos járművekből áll.

A városi buszokat üzemeltető vállalat szerint a lépéssel évente 440 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásától tudják megóvni a klímát, miközben javul a levegő minősége is. Hosszabb távon pedig a buszok fenntartása olcsóbb, mint a lecserélt hagyományos járműveké volt. S bár egyetlen busz beszerzési költsége nem olcsó, nagyjából 77 millió forintnak megfelelő jüan, a város saját forrásaiból, valamint Peking támogatásával, meglépte a nagy váltást.

Forrás: Origo

http://www.origo.hu/gazdasag/20181213-sencsen-metropolisz-elektromos-buszok-nagyvaros.html

Ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy 2018-ban önvezető autókat tesztelünk, drónok szállítják házhoz az online megrendelt árut és csetbotokkal beszélgetve is lehet pizzát rendelni? Nagy lendülettel hódítja meg a világot a mesterséges intelligencia, az értelmes gépek által végzett munka – amit az ember csak felügyel és irányít – jóval kellemesebb, a „robotolás” kifejezés pedig mára inkább pozitív értelmet nyert.

Ami nem mesterséges intelligencia, az minden bizonnyal azzal készült – mondta Dudás Viktor, a Microsoft Magyarország Data és AI szakértője, aki az MI egyik speciális területéről, a gépi látásról mutatott be, a példa kedvéért egy nagyon egyszerű kutyás-macskás objektumfelismerő programot a cég felhő alapú számítási platformján. A rendszer gyorsaságát jól mutatja, hogy míg egy kisgyerekben a neurális háló kialakítása 3 évig tart, a programban egy gomb megnyomása után 15 másodperccel már kész is az a modell, ami a fotók elemzésével simán megkülönbözteti a két állatfajt, sőt, egy képen belül több objektum felismerését is hibátlanul elvégzi. Mindezt felhő alapú szolgáltatásként a Microsoft Azure rendszerében, amire a cég rendkívül nagy hangsúlyt fektet.

Forrás: HVG

https://hvg.hu/brandcontent/20181113_Embersegre_is_nevelheto_a_mesterseges_intelligencia

A magyarok több mint fele számít arra, hogy az önvezető autók széles körben elérhetők lesznek; a megkérdezettek 72 százaléka szívesen vásárolna mesterséges intelligencia által vezetett járművet a jövőben – derül ki az IBM megbízásából végzett kutatásból.

Kiderült, hogy a legtöbben pozitívan állnak az MI-t felvonultató újításokhoz, a legnyitottabbak a magyarok és az oroszok voltak. A felmérés szerint az oroszok és a magyarok 63, a csehek 56, míg a lengyelek 53 százaléka megbízik az MI-ben.

A felmérés szerint a magyar férfiak 79 százaléka vásárolna önvezető autót, de az arány a nőknél is megközelíti a kétharmadot. Tízből nyolc magyar válaszadó szívesen bízná mesterséges intelligenciára a legjobb útvonal kiválasztását, a megkérdezettek több mint fele pedig a közlekedési szabálysértések elbírálásába is bevonná a technológiát.

Súlyos fenyegetésnek a kutatásban résztvevők alig 23 százaléka nevezte egyértelműen az MI-t. Az IBM megbízásából az NMS Market Research piackutató cég 2035 fős, 18 és 65 év közötti mintán végezte el a kutatást az említett négy országban idén szeptember 19. és október 1. között.

Forrás: Vezess

https://www.vezess.hu/hirek/2018/12/12/ilyen-autokat-vennenek-szivesen-a-magyarok/

A tisztán elektromos autók terjedésének egyik gátja a töltés időigénye. Elvileg ezen segítene a BMW és a Porsche új típusú kísérleti töltőállomása, amely két töltőfejet tartalmaz. Az egyiket 450, a másik 175 kW leadására méretezték, de jelenleg még olyan autó is alig akad, amely ez utóbbi teljesítményt képes kezelni.

Jelenleg ennél általában sokkal lassabb töltők érhetők el a villanyautó-használók számára. Az otthon kiépített töltőpontok teljesítménye 3,6 és 22 kW között van, a tipikus gyorstöltők 50 kW-osak, a Tesla Supercharger hálózata pedig 120 kW-os. A legerősebb, már terjedőben levő töltők 350 kW-osak, a kísérleti rendszerek közül pedig a GM XPS jelentette a csúcsot 400 kW-tal.

A 450 kW időben nagyjából 15 perc körüli töltést jelent majd 10-ről 80%-ra, és a Porsche prototípusának hatótávját kb. 3 perc alatt lehet száz kilométerrel megnövelni. Ez már nincs nagyon messze a használható szinttől, ha arra gondolunk, hogy tíz percen belül tölthető kb 300 km-re elegendő energia az autó akkumulátorába. Ez már nagyobb távok esetén sem sokkal több idő, mint amennyit egyébként is eltölt az ember némi nyújtózkodással egy-egy pihenőben.

Forrás: Totalcar

https://totalcar.hu/magazin/hirek/2018/12/14/bemutattak_a_vilag_leggyorsabb_villanyauto-toltojet/

Lassan azért kiderül, hogy az leginkább elhatározás dolga, hogy mi hajtja az autóinkat, az elektromobilitás műszaki lehetőségei évtizedek óta adottak lennének, és erre akadnak bizonyítékok is. Például a BMW működőképes prototípusai, amelyekből csak azért nem lett semmi, mert valójában nem volt rájuk szükség.

A munka a Technik nevű részlegben kezdődött 1990 körül: a cél eleinte csak annyi volt, hogy kiderítsék, lehetne-e elektromos hajtással gyártásra alkalmas, használható hatótávolságú autót építeni. A BMW már akkor sem a kis teljesítményű modelljeivel tarolt a piacon, ehhez képest meglepő volt, hogy két év fejlesztés után egy négyüléses városi kisautóval álltak elő.

Az E1-ben nátrium-kén akkumulátort használtak, ami ipari akkumulátorként viszonylag régóta ismert, de magas, 300-350 Celsius-fokos működési hőmérséklete és a benne található, igen korrozív nátrium-poliszulfidok miatt háztartásokban nem használatos. A hátsó üléspad alatt egy 19,2 kWh-s csomag fért el, ez látta el energiával a hátsó kerekeket hajtó villanymotort. Az autó össztömege 900 kg körül volt, így nem kellett nagy és erős motor, a tervezők elegendőnek ítélték a 45 lóerőt és 150 Nm csúcsnyomatékot az átlagos forgalmi helyzetekhez. Leírhatatlan dinamikáról persze szó sem volt, 50 km/h-ra 6 másodperc, 80-ra 18 másodperc alatt gyorsult a kis BMW, a végsebessége pedig 120 km/h-ra adódott, viszont a 200 km-es hatótáv még ma sem hangzik rosszul, a ma kapható, hasonló méretű elektromos járművek még ma sem tudnak ennyit. Egy teljes töltés 6-8 óráig tartott.

Az első példányt 1992-ben a világ akkortájt legolvasottabb autós lapjának, az Autocarnak is megmutatták. A tesztet végző újságíró csupa nagyszerű dolgot írt az E1-ről: nagyszerű, precíz irányíthatóságról, csendes hajtásláncról, kiváló térkihasználásról és formáról szól a cikk. „Jobban szeretem, mint bármelyik városi autót, amit eddig próbáltam. Nem azért, mert környezetbarát elektromos hajtása van, hanem annak ellenére.” – szól az összefoglaló.

Forrás: Totalcar

Fotó: Cartype

https://totalcar.hu/belsoseg/2018/12/08/a_bmw_evtizedek_ota_villanyauto-nagyhatalom_lehetne/

A Brønnøy Kalk AS mészkőbányája lesz a helyszíne az önvezető Volvo kamion első komolyabb próbájának: egy öt kilométeres útszakaszon a tervek szerint hat kamion hordja majd a követ vezető nélkül.

Az első teszt a Volvo filmje szerint jól sikerült, igaz, itt még ült valaki a fülkében, és egyetlen kamion tette meg az utat, egyelőre csak az egyik irányba. A jármű automatikusan helyzetbe áll, ahol megrakhatják kővel, majd a mészkőzúzóhoz hajt. Út közben egy 3,5 kilométeres és egy 800 méteres alagúton is át kell haladnia, hogy elérje célját, és az út meglehetősen kanyargós is.

Az átalakított FH16-os jól teljesítette a feladatát, vagyis annak egy részét, hiszen forgalomra nem kellett számítani, és ez pontosan olyan, állandó terep – lényegében tökéletesen megismerhető, előre feltérképezhető környezet – amire a mai önvezető rendszerek már tökéletesen taníthatók.

Forrás: Totalcar

Fotó: Volvotrucks

https://totalcar.hu/magazin/hirek/2018/12/11/a_banyaban_jol_mukodik_az_onvezeto_volvo/

A Rinspeed nem egyedül dédelgeti ezt a jövőképet, amelyben a cserélhető felépítményű önvezető villanyautó játszaná a főszerepet: mutogatott hasonlót a Mercedes és a Renault is. Viszont a svájci cég most még egy bőrt lehúz róla.

Ez a variálható Snap platform személyi változata, amely elmenne helyettünk a boltba, meghitt, kétszemélyes szállítóeszközünk lenne, és utánunk szaladna egy kisebb szobányi akkumulátorral, ha épp lemerülőben a telefonunk. Mindezt egyetlen, négykerekű alváz és néhány cserélhető felépítmény tenné lehetővé, és a felhasználónak természetesen semmi dolga nem lenne az egész rendszerrel, azon kívül, hogy kigondolja a következő kívánságot.

Forrás: Totalcar

Fotó: Rinspeed

https://totalcar.hu/magazin/hirek/2018/12/07/rinspeed_microsnap_es_dol_a_penz/