Olvasási idő: 45 másodperc
Indiában vannak a világon az egyik legszigorúbb kétkerekű elektromos járművek elfogadására vonatkozó jogszabályok. Az országban nagyarányú a kétkerekű jármű használat, így az élen járnak az elektromos motorkerékpár és robogó fejlesztésben.
A Revolt Motors India legújabb elektromos motorkerékpár fejlesztője. Legfrissebb járművük, a RV400, a 125 cm3-s kategóriába tartozik, és 85 km/h-s végsebességre képes. Így leginkább városi motorkerékpár, bár ahhoz egy kicsit gyors, ezért a kisebb autóutakon is megjelenhet. 156 km megtételére képes, bár az akkumulátor specifikációit még nem tették közzé.
A motorkerékpár számos hálózati technológiával rendelkezik, mint például a kulcs nélküli indítás, GPS, digitális tárrendszer a szükséges dokumentumok számára és telemetria, az RV400 működésének távolról való ellenőrzésére. Emellett 4 különböző motorhangot kínál, amely közül a tulajdonos választhat. Néhány országban ezeket már előírják a gyalogosok figyelmeztetése céljából. A kerékpárt egy középre szerelt motor hajtja, amely egy övhajtóművel rendelkezik. A pontos motor teljesítményt még nem tették közzé, bár valószínűleg a 6-10 kW-os tartományba esik.
Forrás: Electrek
https://electrek.co/2019/06/18/revolt-rv400-electric-motorcycle/
Olvasási idő: 1 perc 20 másodperc
Egy vezető iparági szervezet, a BVRLA (Brit Járműkölcsönző és Lízing Szövetség) szerint az Egyesült Királyság kormányának tervezete, miszerint 2050-re nullára csökkenti a széndioxid kibocsátást az utakon, nem halad jó úton.
Tavaly nyáron a kormány nyilvánosságra hozta a Road to Zero stratégiáját, amelynek célja, hogy 2030-ra az új autók 50-70%-a ultra alacsony károsanyag-kibocsátású jármű legyen, azaz hibrid vagy elektromos autó. Ugyancsak bejelentették, hogy 2040-ra betiltják a benzin illetve diesel üzemű járművek árusítását, így 2050-re majdnem minden jármű zéró kibocsátású lehet.
A BVRLA elemzése szerint a brit kormány terveinek az adózás, az infrastruktúra és ellátás jelentik a fő akadályát. Eredményeik szerint a piac nem feltétlenül reagál jól a kormány intézkedéseire, vannak területek, ahol a tervek szerint haladnak a folyamatok, míg máshol az elvárt alatt maradnak. Az elemzés alapján a kormány adópolitikája nem egyértelmű, az elektromos autókra vonatkozó jövőbeni emelések visszatartják a vásárlókat. A töltőhelyek elérhetőségével való problémák, és a különböző töltőhálózatok közti váltás nehézsége ugyancsak visszatartó erőt jelentenek.
A BVRLA ugyancsak problémának tartja, hogy a kormány nem jár elől jó példával a téren. Miközben bejelentették, hogy 2030-ra minden kormányzati autó elektromos meghajtású lesz, és 2022-re legalább a 25%-uk, valamint jelenleg is a flotta majdnem 23%-a elektromos autó, az adatok szerint a kormány autóinak csak 2%-a nevezhető ultra alacsony károsanyag kibocsátásúnak.
Összefoglalásában a BVRLA három kulcsfontosságú változást javasolt, amelyeket a kormánynak meg kell tennie, hogy „az Egyesült Királyság elektromos járművekkel kapcsolatos stratégiáját támogassa”. Először is a Szövetség azt javasolta, hogy „ötéves ütemtervet határozzon meg a gépjárműadók és az EV-ösztönzők terén”, ugyanakkor javasoljon egy nemzeti kvótát az EV-regisztrációk számára, amely 2030-hoz közelítve emelkedik majd. Ezen kívül „univerzális” hozzáférési és fizetési módokat javasolt a nyilvános töltési pontokhoz az infrastruktúrához való hozzáférés javítása érdekében.
Forrás: Motor1
https://uk.motor1.com/news/355398/government-zero-emission-plan-failing/
Olvasási idő: 45 másodperc
Már maga a név is jelzi, hogy itt valami sportos témájú készül. A Vision M Next-et ráadásul a vezetési élmény jövőjének nevezik, ami tovább erősíti a sejtést, hogy itt valami igazán sportosról lehet szó. A képeken pedig egyenes kontúrú, szögletes dolgok láthatók. Felismerhető egy ablak sarka, a BMW-re jellemző Hoffmeister-knickkel – ez a jellegzetes letörés, amely évtizedek óta ott van minden BMW oldalablak-sor végén – a folytatásában pedig valamiféle szellőzőnyílás, méghozzá szögletes és minimalista, a 70-es évek stílusában. Alul pedig fekete és vörös felületek látszanak, az utóbbiban pedig mintha egy kerékív egy szelete látszana.
Ha fogadni kellene, azt mondanánk, hogy ismét előszedték a legendás M1-es BMW, a középmotoros sportkupé formáját, és abból kiindulva készítettek valamiféle tanulmányt. Az sem kizárt, hogy a Vision M Next a korábban beígért együttműködés terméke az M sportrészleg és az i almárka között, amely elektromos és hibrid modelleket fejleszt és kínál.
Forrás: Totalcar
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2019/06/14/sportkocsit_keszul_bemutatni_a_bmw/
Olvasási idő: 40 másodperc
A svéd gyártó a DFDS komphajózási és logisztikai céggel kötött szerződést, így a Vera konténereket szállíthat élesben egy göteborgi logisztikai központból a kikötői terminálhoz. A teljesen automatizált járművet egy szakember kezeli egy irányítóállomásból és az ő felelőssége, hogy a szállítmányok épségben célba jussanak.
A Volvo Trucks később szeretné a jelenleg egyetlenegy kamionból álló flottát tovább bővíteni, hogy bebizonyosodjon, mennyire hatékonyan végezhetők el a szállítási folyamatok teljesen automatizált flottákkal. A cél a hatékony, rugalmas és fenntartható áruáramlás megvalósítása.
A svéd cég 2018-ban mutatta be az első elektromos, hálózatba kapcsolt és önvezető megoldását, amelyet kifejezetten a logisztikai központokban, gyárakban és kikötőkben végzett, ismétlődő fuvarfeladatok kiszolgálására terveztek. A jármű a Volvo FL hajtásláncát kapta meg, ezért 130 kW-os elektromotorral és 300 kWh teljesítményű akkumulátorcsomaggal rendelkezik. Hatótávja legfeljebb 300 kilométer lehet és egyenáramú gyorstöltővel két óra alatt, míg váltóáramú töltővel 10 óra alatt tölthető fel energiatároló csomagja.
Fotó: Volvo trucks
Forrás: Vezess
https://www.vezess.hu/haszongepjarmu/2019/06/13/valodi-melot-kapott-a-volvo-onvezeto-nyerges-vontatoja/
Olvasási idő: 35 másodperc
A magyar autóvezetők csaknem 60 százaléka elgondolkodna elektromos vagy tölthető hibrid autó vásárlásán, ha érkezne egy jó ajánlat, 9 százalékuk pedig a költségektől függetlenül is azt tervezi, hogy ilyen típusú gépjárműre vált a jövőben – az EY és az Ipsos Zrt. felmérése szerint. A megkérdezetteket elsősorban az ár (40 százalék) és az egy töltéssel megtehető túl rövid távolság (28 százalék) tántorítja el attól, hogy fenntarthatóbb autóra váltson.
Ami pedig az önvezető autókat illeti: a megkérdezettek közel harmada biztos benne, hogy 10-15 éven belül Magyarországon is elterjednek ezek. Komolyabban azonban csak a huszonévesek vennék fontolóra, hogy ilyen típusú járműre váltsanak. A rutinosabb sofőrök mintegy 60 százaléka soha még csak el sem gondolkodna rajta, hogy önvezető autót vegyen.
Forrás: HVG
https://hvg.hu/cegauto/20190612_Elerheto_aron_sem_venne_elektromos_autot_a_magyarok_tobbsege
Olvasási idő: 50 másodperc
Ahogy hogy egyre több autógyártó fejleszt elektromos modelleket, a Li-ion cellák iránti kereslet drámai növekedésnek indult. Így felbukkantak azok a vállalkozások is, amelyek a megnövekedett igények kielégítését célozták meg. Ilyen a Northvolt, amely Svédországban és Németországban is akkumulátorgyár építésébe kezd, méghozzá legalább részben az autógyártók pénzén.
A cég eddig elsősorban tőkét gyűjtött az első üzem felépítésére, de elvben már augusztusban elkezdődhet az építkezés az észak-svéd Skellefteå-ban. A terv egy 16 GWh éves gyártási kapacitású gyár felépítése, amelynek a termelését nagyjából 2030-ig már le is kötötték. A Northvolt 13 milliárd dollárnyi rendelést említett, ami önmagában is elég garanciának tűnik arra, hogy a gyárépítésbe fektetett pénz viszonylag hamar megtérül.
A cég a nagyobb befektetők közt említi a BMW-t is, de a Volkswagen csoporté a legnagyobb részvénycsomag: úgy tudjuk, a német konszern 20%-ot vásárolt a vállalatból, amelybe emellett svéd pénzalapok és alapítványok is jelentős összeget fektettek.
A VW befektetésének egyik oka, hogy a németországi Salzgitterben a két cég közösen épít egy másik 16 GWh-s üzemet, amely 2023 és 2024 fordulóján kezdheti meg az akkumulátorcellák előállítását.
Forrás: Totalcar
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2019/06/13/a_vw_es_a_bmw_is_sved_akkumulatorgyarba_fektet/
Olvasási idő: 50 másodperc
Városi mindenesnek szánja új önvezető modulját a Scania. A most bemutatott NXT-nek van egy első és egy hátsó modulja, e kettő közé lehet pakolni sok mindent a buszfülkétől a hulladékgyűjtőig.
Bár a stockholmi premieren csak a személyszállítós verziót mutatták be, az NXT sokkal több lenne a Scania tervei szerint, mint egy önvezető kis személyszállító. Annak a képek alapján egész jó lehet. A nyolcméteres kabin ötvenöt utast tud szállítani, full panorámás és 245 kilométeres hatótávja van a padlóba épített 165 kWh-s akkumulátorcsomagjának hála. Még a tetejét is teleszórták napelemmel, ami potenciálisan plusz 3 kWh energiát jelenthet.
Ami viszont a NXT-t érdekessé teszi az a variálhatóság. A hajtás a két modul két-két kerekébe épített motorján megy át az útra. Eközé a két modul közé lehet betenni az eddigi koncepciók szerint a buszon felül egy kis áruszállítót vagy egy hulladékszállítót. Mivel a modulok kerekei nagy szögben fordulnak, még a nyolcméteres kabinokkal is csak 10,5 méteres az NXT fordulóköre, ami városi környezetben elég jó érték.
Forrás: Totalcar
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2019/06/12/erdekes_onvezeto_modullal_jott_ki_a_scania/
Olvasási idő: 20 másodperc
A Tesla nemrég nyitotta meg a közönség előtt Fremontban első V3 Szupertöltő állomását 8 db 250kW-os töltőponttal. Ez a második V3 állomása a Teslának, az első Hawthorne-ban kezdetben még csak tesztelési céllal került megnyitásra.
A legújabb Tesla modellek 200-250 kW körül tudnak töltődni, szemben a korábbi V2-s Szupertöltőkkel, melyek még csak 150 kW-ra voltak képesek. Az év folyamán várhatóan még több töltőhelyre lehet számítani a főbb útvonalak mentén.
Forrás: Insideevs
https://insideevs.com/news/353674/first-v3-tesla-superchargers-publicly-available/
Olvasási idő: 1 perc 20 másodperc
Egy átlagos autó az idő 90%-ában parkol. A közösségi vagy magán szolgáltatók által üzemeltetett autó megosztás hatékonyabb megoldást kínál az autózásra, de egyúttal a közösségi közlekedésre is hatással van. Egyelőre az emberek egy részének egy autó birtoklása szabadságot és függetlenséget jelent, de összességében úgy tűnik, hogyha elég gyorsak és kényelmesek az alternatívák, a többség hajlandó feladni a saját tulajdonú autó gondolatát. Londonban úgy tűnik már ez a helyzet, az agglomerációval együtt a városban átlagosan 0,8 autó van egy háztartásban. Azokban a városokban, ahol a közösségi közlekedés kevésbé elérhető vagy megbízható, több magántulajdonú autó van. Például Manchester körzetében, ahol kevésbé jó a városi vasúti hálózat, a háztartásonkénti autók száma 1,3.
A jövőben az autonóm autók valószínűleg egy hálózat részeként működnek majd, így elkerülhetők a dugók, csökken a környezetszennyezés, és csökken az emberek közlekedéssel töltött ideje. Az autók egymással együttműködve el tudják osztani majd magukat a különböző alternatív útvonalakon, így hatékonyabban haladnak át a városokon. A járművek által nyert információ ráadásul hatékonyan felhasználható majd az utak fejlesztésére.
A közösségi közlekedést is befolyásolják majd vélhetően az önvezető autók, a kisebb városokban például a vasútállomások gyors és kényelmes megközelítésének lehetőségét adják majd. Bár, ha az emberek választhatnak, valószínűleg az egész utat inkább ugyanabban az autóban teszik meg, minthogy átszálljanak. Ezért érdemes megfontolni a különböző infrastrukturális beruházásokat, hiszen az autonóm autók elterjedésével talán feleslegessé válik új vasúti infrastruktúra kiépítése.
Valószínűleg 10-20 év alatt terjednek el az autonóm járművek és a hozzájuk kapcsolódó nagysebességű hálózati kapcsolat, amely szükséges az együttműködésükhöz, és így az előnyeik kiaknázásához. A gyorsabb utazás a szociális területre is hatással lesz, egyszerűbbé válik a kapcsolattartás, a munkába járás. A városok és a közösségi közlekedés kialakításakor érdemes ezeket számításba venni.
Forrás: Phys
https://phys.org/news/2019-06-car-ownership-pastand.html
Olvasási idő: 30 másodperc
Az elektromos autók iránti kereslet annyira megnőtt, hogy várólisták vannak a nagy autógyártóknál. A várakozási idők 3 hónaptól 1 évig terjednek. Ez annak köszönhető, hogy az autógyártók nem tudják elég gyorsan gyártani az autókat a megnövekedett igényeknek megfelelően.
A leginkább időigényes az akkumulátor gyártása, mivel azt erősen korlátozza a nem elégséges akkumulátor gyártási kapacitás, illetve bizonyos esetekben az, hogy nem tudnak elég gyártáshoz szükséges fémet (lítium, kobalt, grafit, nikkel) bányászni. Ez utóbbit bizonyítja az akkumulátorhoz szükséges fémek árának emelkedése 2016-2017-ben, amely bár csökkent 2018-ban, mégis a hosszú távú átlag felett maradt.
Forrás: Seeking Alpha
https://seekingalpha.com/article/4269216-battery-shortages-already-problem-electric-car-waiting-lists-becoming-norm