Olvasási idő: 50 másodperc
A Reuters riportja szerint az Alphabet önvezető részlege, a Waymo bejelentette, hogy szünetelteti önvezető taxi szolgáltatását az arizonai Phoenixben. Hozzátették, hogy a teljesen autonóm szolgáltatásaik továbbra is működnek. Azaz, azok a szolgáltatások szünetelnek, amelyek biztonsági vezetővel működtek.
Forrás: The Next Web
Nem a Waymo az egyetlen, amely átmenetileg leállítja egyes tevékenységeit. A Ford önvezető részlege, az Argo is bejelentette, hogy leállította autonóm járműveinek tesztelését. Ugyancsak így tett a Pony.ai önvezető jármű cég, amelyet nagyrészt a Toyota támogat, ők is leállították három hétre a kaliforniai „robotaxi” szolgáltatásukat. Ugyanakkor Kínában folytatják önvezető autó tesztjeiket.
Az Uber ugyancsak bizonytalan ideig szünetelteti önvezető autó tesztjeit, mind a tesztpályákon, mind a közutakon. A General Motors tulajdonában álló Cruise is felfüggesztette működését három hétre. A riport szerint a tesztvezetőiket továbbra is fizetik a kieső időszakra.
A teljesen önvezető autók akár remek megoldást is jelenthetnének ebben a helyzetben, amikor minimalizálni kell az emberek közötti kontaktust. Ugyanakkor a vírusok a kilincseken és más felületeken keresztül is terjedhetnek, ami az autonóm autók esetében sem küszöbölhető ki.
Forrás: The Next Web
https://thenextweb.com/shift/2020/03/18/self-driving-ride-hailing-apps-pull-services-and-tests-amid-coronavirus-waymo-uber-cruise-ponyai/
Olvasási idő: 2 perc 5 másodperc
Az amerikai Insurance Institute for Highway Safety biztosítói szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van a részben automatizált vezetést segítő rendszerek, mint a Tesla Autopilot és a GM Super Cruise biztonsági szabályozására.
Az autó biztosítási iparág által alapított szervezet a vezetők éberségének és vezetésre irányuló figyelmének fokozott ellenőrzését javasolta, valamint az automata rendszerek korlátozását azokra az utakra, amelyekre azt tervezték. Figyelmeztettek arra, hogy ha túl sok feladatot átvesznek a rendszerek a vezetőktől, az csökkenti a figyelmet és balesetveszélyt okoz.
Az IIHS elnöke, David Harkey elmondta, hogy szervezetének ajánlásait a részben önvezető vezetési rendszerek közelmúltbeli növekedése motiválja. A szövetségi kormány inkább arra koncentrált, hogy kitalálja, hogyan lehetne szabályozni a teljesen automatizált járműveket, amelyek nem igényelnek emberi vezetőt, mielőtt a tömegpiacra kerülnének.
A részben automatizált járművek már az utakon vannak. A Tesla 2015-ben jelentette meg az Autopilot-ot, a GM két évvel később jelent meg Super Cruise technológiájával. Azóta sok más autógyártó is megjelentette hasonló rendszerét.
Harkey szervezete megosztotta javaslatait a National Highway Traffic Safety Administration-nel, remélve, hogy azok a jövőbeni szabályozás alapját képezik majd. Az NHTSA kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy áttekinti majd az IIHS beszámolóját és javasolni fogja az automata rendszerek fejlesztőinek, hogy építsenek be megfelelő vezető-jármű interakciós stratégiákat a rendszerekbe. Azonban az NHTS nem határozta meg, hogy milyen stratégiák legyenek azok.
Az IIHS javaslatai között szerepel a vezető vezetésre való odafigyelésének ellenőrzése különböző mérések kombinálásával, köztük a szemmozgás, a pislogás, a fej dőlésének, a kormány mozgatásának és a figyelmeztetésekre való válaszadás gyorsaságának figyelésével. Ugyanis szerintük egyfajta mérés nem elegendő a vezető odafigyelésének mérésére. A Tesla és a GM rendszere is csak egyfajta mérést alkalmaz. A kormány mozgatása történhet odafigyelés nélkül is, a szemmozgás pontos figyeléséhez meg egyénileg kell kalibrálni a rendszert.
A szervezet idézett egy kutatást, mely szerint a vezetők még akkor is okoztak ütközést, amikor az útra néztek, és a kezük a kormányon volt. Más kutatások azt jelezték, hogy a vezetők túlságosan bíznak az automata technológiákban.
Az IIHS ugyancsak ajánlotta az automata sávváltási funkció tiltását, mivel szerintük az növeli a kockázatot, mert a vezető kevésbé vonódik be a vezetési feladatba.
Emellett azt javasolták, hogy a vezető csak akkor tudja aktiválni a részben önvezető rendszert, amikor olyan úton halad, amelyre a rendszert tervezték. Ez megoldható a GPS és más térkép technológiák felhasználásával.
A GM például meghatározott autópályákra korlátozza a Super Cruise használatát. A Tesla azonban csak tájékoztat arról, hogy az Autopilot csak autópályákra illetve korlátozott megközelítésű utakra lett tervezve, és a vezetőknek nem kéne városi utcákon, felújítás alatt álló utakon vagy kerékpárosok illetve gyalogosok által használt környékeken használnia. De a vezetők bármilyen úton haladva be tudják kapcsolni a rendszert.
Forrás: CNN
https://edition.cnn.com/2020/03/12/tech/tesla-autopilot-gm-super-cruise-safety/
Olvasási idő: 1 perc 35 másodperc
Ahhoz, hogy az autonóm autók az utakra kerüljenek, az autógyártóknak először fel kell térképeznie az utakat. A Toyota megmutatta, hogy kereskedelmi műholdas technológiával képes ezeket gyorsabban és hatékonyabban elkészíteni.
Egyelőre az utak feltérképezettségének hiánya miatt van az, hogy a Waymo és a Cruise autonóm autói csak bizonyos körülhatárolt városterületeken közlekednek. Azokon a területeken, amelyeket az autók a HD térképek révén már ismernek. A Toyota új rendszere áttörést jelenthet ezen a téren.
Az autógyártó kedden elmondta, hogy autonóm vezetési szoftverfejlesztő cége, a TRI-AD sikeresen befejezte a koncepciók bizonyítását, miután HD-térképeket készített kereskedelmi műholdak segítségével.
Jelenleg az autógyártók és cégek fizikailag, az autóhoz rögzített költséges kamerák és szoftverek segítségével térképezik fel az utakat. Majd az adatokat letisztítják és feltöltik az autó szoftverébe, így az autó ismerni fogja az utat. A műholdak felhasználása a feltérképezéshez egyértelműen egyszerűbb folyamatot jelent.
A Toyota és partnere, a Maxar egy olyan műholdat mutatott be, amely nagy felbontású képeket tud készíteni az utakról, beleértve a járműveket, árnyékokat és más tárgyakat is, így használható HD térképeket tud készíteni. A szakértők úgy vélik, hogy a sztenderd autonóm autós térképek 50 cm-es relatív pontosságúak, míg a műholdak 25 cm-es pontossággal készítik a térképeiket.
A mérnökök a műholdas képekről leszedték a járműveket, árnyékokat, más tárgyakat, így az alap adatokat továbbították az önvezető autóknak. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy az új utakat például, vagy bármilyen más változást gyorsan rögzíteni tudjanak az autonóm autók térképein.
A Toyota folytatja a munkákat egy másik partnerével, a Carmerával is, hogy megvizsgálja az egyszerű fedélzeti kamera által készített képek hasznosságát is a térképkészítésben. Bár nem olyan pontosak, mint a műholdak, de 40 cm-es pontosságúak, ami már egy kicsivel jobb, mint a sztenderd autós térképek. A Toyota továbbra is a legköltséghatékonyabb megoldást keresi, és a Carmera szoftvere pár perc alatt képes frissíteni a térképet azután, hogy megkapta a legújabb adatokat.
Könnyen lehet, hogy mindkét megoldás szerepet játszik majd a jövőben, de egyelőre még távol vannak a nagy kereskedelmi alkalmazásoktól. Az autógyártók egyelőre tovább folytatják kutatásaikat a területen.
Forrás: Cnet
https://www.cnet.com/roadshow/news/toyota-self-driving-car-mapping-system-satellite
Olvasási idő: 1 perc 30 másodperc
Az önvezető autók egyik legfontosabb képessége, hogy észlelni tudja a környezetét. Jelenleg a legtöbb autonóm autó több szenzorral is rendelkezik e célból. A legtöbb rendszer kamerák, radar szenzorok és LiDAR szenzorok kombinációját alkalmazza, amelyek egy központi számítógépnek közvetítik az adatokat, mely így észleli, hogy mi történik az autó környezetében. Enélkül az autó nem tudna biztonságosan közlekedni.
De ezek a rendszerek egyelőre nem tévedhetetlenek. A RobustNet Research Group a Michigani Egyetemen kimutatta, hogy a LiDAR alapú észlelési rendszerek is átverhetőek. Célzott támadással a szenzorok nem létező tárgyakat érzékelhetnek, ezzel hirtelen fékezésre késztetve az autót.
A LiDAR-on alapuló érzékelés egyrészt a szenzorból, másrészt a feldolgozó számítógépből áll. A LiDAR szenzor kiszámítja az autó és a környező tárgyak közötti távolságot úgy, hogy egy fényjelet küld a tárgyig, majd méri annak visszatérési idejét. A LiDAR egység másodpercenként több ezer ilyen jelet küld ki, így folyamatosan feltérképezi a környezetét. A szenzor viszont átverhető, ha a támadó saját fényjelet küld a szenzornak.
Az egyetem kutatói két támadást is demonstráltak, amelyek révén megzavarták az autó szenzorait. Egy Baidu Apollo önvezető autóval mutatták be a kísérletet.
A Baidu Apollo csapata által gyűjtött valós érzékelési adatok felhasználásával két különböző támadást mutattak be. Az elsőben a „vészfékezés támadásá”-val megmutatták, hogy a támadó hirtelen megállíthatja a mozgó járművet úgy, hogy az azt gondolja, hogy akadály került az útjába. A második, az „AV fagyasztási támadás” során egy hamis akadályt használtak egy olyan jármű becsapására, amelyet egy piros lámpánál megállítottak, így az akkor sem indult el, amikor a lámpa zöldre váltott.
Azzal, hogy bemutatták az autonóm vezetés észlelési rendszereinek sebezhetőségét azt remélik, hogy figyelmeztetik a veszélyekre az autonóm technológiákat fejlesztő csapatokat. Az autonóm vezetési rendszerek új típusú biztonsági problémáinak kutatása csak most kezdődik, remélhetőleg minél több lehetséges problémát felfedeznek, mielőtt még azok az utakon derülnének ki.
Forrás: Popular Science
https://www.popsci.com/story/technology/autonomous-vehicles-hacked/
Olvasási idő: 40 másodperc
A német autógyártó, a Mercedes-Benz úgy nyilatkozott, hogy egyelőre visszafogja önvezető autó fejlesztési erőfeszítéseit. A Mercedes vezetője, Ola Kallenius elmondta, hogy a cég változtat az önvezető járművekkel kapcsolatos megközelítésén. A jövőben inkább az elektromos autókra és az önvezető teherautókra fognak fókuszálni.
Kallenius szerint az önvezető teherautók jelenleg vonzóbb üzleti lehetőséget jelentenek, mint a személyautók.
A személyes tulajdonú valódi önvezető autók jelenleg még távol állnak a realitástól, és nagyban függnek attól, hogy az emberek hajlandóak-e majd sokkal többet fizetni a technológiáért. A Mercedes-Benz úgy látja, hogy az áruszállító cégek inkább hajlandóak befektetni az újfajta technológiába, mint a magánszemélyek.
Az utóbbi időben kevésbé optimista hírek jelentek meg az önvezető autókkal kapcsolatban, több autógyártó úgy látja, hogy még távol állnak a valódi önvezetéstől. Az American Automobile Association felmérése pedig azt jelzi, hogy az emberek még nem igazán bíznak az új technológiában.
Forrás: The Next Web
https://thenextweb.com/shift/2020/03/10/mercedes-benz-important-self-driving-cars-trucks-evs/
Olvasási idő: 1 perc 50 másodperc
Az Euro NCAP vezetést segítő automata rendszerekkel kapcsolatos legújabb kutatása szerint 10 vezetőből egy hajlamos elszundítani a volán mögött, miközben vezetést segítő rendszert például az adaptív sebességtartó automatikát használ.
Ebben a hónapban az ETSC felszólította az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki terveket a járművezetők által az automatizált rendszerekre való túlzott támaszkodás kockázatának kezelésére, és megismételte, hogy sokkal nagyobb átláthatóságra van szükség az új funkciók jóváhagyási folyamatában.
A kutatás vezetője, Matthew Avery elmondta, hogy „néhány autógyártó úgy tervezi és reklámozza a járműveit, hogy a vezetők azt gondolják, hogy átadhatják a kontrollt. Az autógyártók úgy próbálnak előnyhöz jutni, hogy „önvezetőnek” vagy „fél-autonómnak” nevezik autóikat, de ez megtéveszti a fogyasztókat. Néhány funkció pedig olyan sok mindent megcsinál a vezető helyett, hogy az nem figyel már a vezetésre.”
„Az a fő üzenet, hogy a jelen technológiája támogatja a vezetőt, nem pedig helyettesíti azt. A kontroll továbbra is a vezetőé, és ha jól használja ezeket a rendszereket, akkor azok javítják a közlekedésbiztonságot, de ha túlzottan bízik bennük, akkor inkább rossz hatással vannak rá.”
A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:
• Világszerte 10-ből 7 (71%) járművezető (az Egyesült Királyságban 53%) gondolja úgy, hogy jelenleg tud olyan autót vásárolni, amely önmagát vezeti.
• Minden ötödik (18%) brit autós úgy gondolja, hogy az olyan autók, amelyek automatikus kormányzásra, fékezésre és gyorsításra alkalmasak a reklámok szerint, lehetővé teszik számukra, hogy „csak üljenek és pihenjenek, és hagyják, hogy az autó vezessen”.
• Sok válaszadó azt mondta, hogy nagy a kísértés a szabályok megsértésére a segítő rendszerek használata közben: mobiltelefonon szöveges üzenetet 34%-uk küldene el, hívást 33%-uk kezdeményezne, és 11%-uk szundítana is vezetés közben.
• Csak a járművezetők fele (51%) gondolja úgy, hogy baleset esetén ők lennének a felelősek, ha vezetést segítő rendszert használtak a baleset bekövetkeztekor.
Avery szerint az még jobban összezavarja a fogyasztókat, hogy nincs képzés a számukra, nincsenek egységes szimbólumok és nevek ezekre az automata funkciókra. A vezetők 74%-a szerint egységessé kellene tenni az olyan funkciókat, mint az adaptív sebességtartó automatika vagy a sávtartást segítő rendszer.
Az Euro NCAP 10 új autó vezetési asszisztens szolgáltatásainak tesztértékelését hozta nyilvánosságra, hogy segítse ezen rendszerek korlátainak jobb megértését.
Az Euro NCAP üzenete az ezekkel a tesztekkel, hogy még a lefejlettebb vezetést segítő rendszerekkel felszerelt autókban is ébernek kell maradnia a vezetőnek minden pillanatban.
Forrás: ETSC
https://etsc.eu/hype-around-automated-cars-is-dangerously-confusing-drivers-says-euro-ncap/
Olvasási idő: 50 másodperc
A kedd este közzétett kormányhatározat szerint támogatják a szegedi tömegközlekedés elektromos alapra helyezésének felülvizsgálatát, vagyis azt, hogy a program „állami beruházásként elektromos buszok beszerzésével valósuljon meg”. Egyúttal visszavonták azt a 2018 végi döntést, amely még trolibuszokban és hibrid elektromos midi trolibuszokban látta a megoldást.
Forrás: HVG
Csakhogy a visszavonással azt a 7 milliárd forintot is visszavették, amelyet az előző határozat 2020–2021-ben a szegedi közlekedésfejlesztésre kiutalt, és amelyből 2,4 milliárd jutott volna a troli beszerzésre. Most már nincs szó konkrét összegről, csak azzal bízták meg Gyopáros Alpárt, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztost, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával – június 30-ig készítsen javaslatot a projekt költségvetési támogatásának feltételeiről és ütemezéséről.
Mint a hvg360 friss elemzéséből kiderül, az elektromos buszok drágák és üzemeltetésük sok gondot is okoz. A kormányhatározatokhoz ritkán és akkor is csak később fűznek indoklást, tehát a Magyar Közlönyből nem derül ki, miért kap most Szeged inkább villanybuszra állami támogatást, és nem trolira, mint korábban tervezték.
Forrás: HVG
https://hvg.hu/gazdasag/20200304_Szeged_troli_helyett_villanybusz
Olvasási idő: 45 másodperc
Üzemet létesít Németországban hibrid járművekben alkalmazott akkumulátorok gyártására a Bosch.
Forrás: Totalcar
A németországi Eisenach városban már gyártja kísérleti jelleggel a Bosch a hibrid autókban használt 48 voltos akkumulátorait, kereskedelmi tételekben azonban csak kínai üzemében készülnek ilyen akkumulátorok. Az eisenachi üzemben 2021-ben kezdi meg a Bosch a 48 voltos akkumulátorok gyártását. Az üzem 120 alkalmazottat foglalkoztat majd.
Az akkumulátorokhoz való cellaegységeket a kínai CATL szállítja a két cég között tavaly megkötött stratégiai együttműködési szerződés keretében. A CATL az Erfurter Kreuz ipari parkban létesít üzemet akkumulátor cellák gyártására, azaz hamarosan az akkumulátor-előállítás nagy része helyben, Németországban zajlik majd a Bosch-nál. A gyártás beindulásáig azonban Kínából szállítja az akkumulátorcellákat a CATL a Bosch számára.
A 48 voltos akkumulátorokra épülő elektromos hajtás a járművek benzinmotorjait támogatja és így az üzemanyagfogyasztás csökkentéséhez járul hozzá kis mértékben. A Bosch prognózisa szerint 2025-re a világszerte értékesített új autóknak 20 százaléka rendelkezik majd 48 voltos akkumulátor technológiával.
Forrás: Totalcar
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2020/03/01/kina_helyett_otthon_gyart_majd_akkumulatorokat_a_bosch/
Olvasási idő: 50 másodperc
A kínai autonóm jármű startup, a Pony.ai bejelentette, hogy korlátozott útvonalakon „robotaxi” szolgáltatást indított egy amerikai városban, és így az elsők között vált önvezető járművekben utasokat szállító társasággá. A PonyPilot-nak nevezett szolgáltatást a kaliforniai Fremontban indították február 25.-én helyi kormányhivatalnokok számára szigorúan meghatározott útvonalon a vasútállomás és néhány hivatali épület, mint például a városháza között.
Forrás: CX Tech
A hivatali alkalmazottak a PonyPilot alkalmazáson keresztül tudnak taxit rendelni a cég bejelentése szerint, hozzátéve, hogy értékelik majd a szolgáltatást és megfontolják a kiterjesztését Fremont más részeire is.
A Pony.ai 2018 óta teszteli 100 autóból álló autonóm flottáját Beijingben, a kaliforniai Irvine-ban és a dél-kínai Guangzhou városában, mely a cég székhelye.
2019 júniusában a cég csatlakozott egy a Waymo-t és az Alibaba által támogatott AutoX-et magában foglaló csoporthoz, mely engedélyt kapott Kaliforniában önvezető autóval való taxiszolgáltatás nyújtására.
Az autonóm autók területén folyó verseny részeként a Pony.ai is kiterjedt tesztelést végez önvezető járművein. Beijing-ben a cég öt önvezető autója összesen 111 ezer kilométert tett meg speciálisan kiválasztott utakon a tavalyi év során.
Forrás: CX Tech
https://www.caixinglobal.com/2020-03-05/chinas-ponyai-among-first-to-launch-passenger-carrying-robotaxi-service-101524517.html
Olvasási idő: 1 perc
A Morphoz lényegében teleszkópos: 40 centivel nyújtható vagy rövidíthető meg, attól függően, hogy a nagy belső tér, vagy a kisebb alapterület-e a fontosabb. Az ötlet megvalósítását állítólag a cég új villanyautó-padlólemeze teszi lehetővé. Ez a CMF-EV elnevezésű moduláris villanyautó-alap, amely lehetővé teszi az akkumulátor-kapacitás bővítését is szükség szerint.
Forrás: Totalcar
A rövidebb City módban 4,4 méter hosszú és 2,73 méter tengelytávú a Morphoz. Ilyenkor 40 kWh-s akkumulátorral és 400 km-es elvi hatótávval bőven alkalmas mindennapos használatra. Ám hosszabb utazáshoz megnövelhető a hossza, és ezzel a helykínálata. Az első tetőoszlop alatt, illetve hátul van egy-egy teleszkópos rész, amelyekkel 4,8 méterre nő az autó hossza és 2,93 méterre a tengelytávja. Így lesz hely a Travel Extender nevű kiegészítő akkumulátor-csomagnak, amellyel 90 kWh-ra nő az össz-kapacitás, és 700 km-re az egy töltéssel megtehető távolság. Emellett a hátsó bővítéssel a csomagtartó mérete is megnövelhető.
Forrás: Totalcar
A Renault tanulmánya ezen túl meglehetősen tipikus tanulmányautó, egymással szemben nyíló ajtókkal, forgatható, lebegő ülésekkel, 3-as szintű önvezető funkcióval és 5G mobilinternettel – csupa olyasmivel, ami vagy túl drága egy szériamodell számára, vagy ma még nemigen valósítható meg üzembiztosan. Maga a megnyújtható kialakítás is ilyesfajta érdekesség, viszont a CMF-EV platformra a nem túl távoli jövőben többféle modellt is épít majd a Renault-Nissan-Mitsubishi szövetség.
Forrás: Totalcar
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2020/03/02/megnyujthato_autot_mutatott_a_renault/