A kibertámadások veszélye
Az automata autókban utazást úgy képzeljük el, hogy csak üldögélünk, pihenünk az autóban, miközben az elvisz minket oda, ahova menni szeretnénk. De mi történik akkor, ha kinézve az ablakon azt látjuk, hogy az autó kétszer olyan gyorsan halad, mint a megengedett, ráadásul rossz irányba? Akkor az autót kibertámadás érte.
Az adatelemző cég, a GlobalData szerint potenciálisan 180 000 hiba lehet a teljesen autonóm járműveket működtető csúcstechnológiás kódokban. Emilio Campa, a tematikus kutatás elemzője szerint ez akár 15 000 „biztonsági sérülékenységet” kínálhat a hackereknek, amelyeket kihasználhatnak.
Elmondása szerin: „Lehet, hogy az autonóm járműgyártók gondoskodnak a fizikai hozzáférhetetlenségről, de a digitális ajtók tárva-nyitva vannak. Az elmúlt évtizedben a hackerek számos nagy márka járművéhez fértek hozzá: távolról kinyitották az ajtókat, érzékeny adatokat gyűjtöttek, és még a járművek felett is átvették az irányítást. Az autonóm járművek nem lesznek elég biztonságosak mindaddig, amíg ezeket a réseket be nem zárják.”
A kiberbiztonság a legújabb kihívás az önvezető autók terén. Tizenkét évvel ezelőtt egy amerikai autóipari konferencián a vezetők magabiztosan azt jósolták, hogy az ilyen járművek öt éven belül általánosak lesznek. Amikor ez nem történt meg, néhány nagyobb járműgyártó azt mondta, hogy 2020-ig biztosan megvalósítják ezt. „Ezúttal komolyan gondoljuk” – mondták.
Valószínűleg tényleg hittek benne, de a tényleges önvezetés még messze van – még akkor is, ha a Volkswagen (VW) korábbi ügyvezetője, Johann Jungwirth, az autonóm vezetést fejlesztő Mobileye alelnöke tavaly év végén egy konferencián azt mondta, hogy 2025-re „bárki eldöntheti, hogy kormánnyal rendelkező vagy anélküli autót vásárol”.
A cégek folytatják a fejlesztéseket. A Ford, a VW, a Toyota, a General Motors, és számos kínai vállalat – sőt, szinte minden jelentősebb autóipari vállalat – jelentős beruházásokat hajt végre. Eddig azonban a legtöbb látható előrelépést a közutakon kereskedelmi forgalomba kerülő járművek tekintetében a speciális szállítókocsik és az utasokat rögzített útvonalakon szállító „robotaxik” jelentik.
Azok számára, akik nem ismerik a koncepciót: a jármű autonómiájának öt fokozata van, a korlátozott vezetési támogatástól a teljes önvezetésig. Hacsak nem a múlt századból származik, valószínű, hogy autója részben autonóm, ABS-szel és egyéb rendszerekkel felszerelve, amelyek vészhelyzetben segíthetnek.
És ez a lényeg. Tudósok és mérnökök szerint az autonóm járművek csökkentik majd a balesetek számát azáltal, hogy a döntéshozatal egy részét megvonják a kiszámíthatatlan emberektől. Teljesen átvéve az emberektől a döntéshozatalt, ha magukra hagyják ezeket a rendszereket, a fedélzeti számítógépek és érzékelők biztonságosan, hiba nélkül elvezetik majd egymás mellett a járműveket.
Ez működhet azokban az országokban, ahol az emberek betartják a közlekedési szabályokat, de nehéz olyan helyeken, ahol a szabályok nem sokat számítanak. Világszerte nehéznek bizonyult az autonóm technológiát szimulált helyzetek helyett valós körülmények közötti működésre adaptálni.
Számtalan jelentés érkezett arról, hogy önvezető járművek ütköztek közutakon, amikor az érzékelők és kamerák nem tudták pontosan azonosítani, mi van körülöttük. Ezeket számos haláleset kísérte, mind a jármű utasait, mind a gyanútlan kívülállókat érintően.
Még a Tesla is, amely az autonóm technológia vezetői közé tartozik, akadozó fejlődést tapasztal. 2022 júniusában újra bevezette a vezetőtámogató csomagot, amelyet 2019-ben elvetett, amikor inkább a „teljes önvezetés” nevű rendszert választotta, amely a nevével ellentétben nem az. Az amerikai Automotive News kiadvány szerint a vásárlók a régi rendszert akarták, amely kevésbé fejlett, de praktikusabb technológiát kínál a mindennapi használatra.
A Tesla azon számos autógyártó cég közé tartozik, amelynek autonóm vezetési rendszereit vizsgálja az Egyesült Államokban a Szövetségi Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal.
A kiberbiztonság a legújabb, nem kívánatos probléma. A GlobalData szerint a vállalatok jobban odafigyelnek rá, de a prioritások listáján jócskán elmarad a környezeti, társadalmi és irányítási kérdések mögött.
Campa azt mondja: „ Bár ezek is sürgető kérdések, az átfogó kiberbiztonság fontosságát az autóiparban nem lehet túlbecsülni. A közbiztonságon kívül a kibertámadások közvetlenül befolyásolják az autómárkák értékét és integritását. Folyamatosan új sérülékenységek is napvilágra kerülnek, és ezeket nehéz lehet kijavítani.”
Mivel a nemzeti és regionális szabályozók szerte a világon kezdenek törvényi szabályozást bevezetni, hogy megfeleljenek a kihívásnak, Campa szerint az autóiparnak határozottan meg kell küzdenie ezzel.
Azt mondja: „Valós elvárás az autógyártókkal szemben, hogy felgyorsítsák a kiberbiztonsági fejlesztéseket. Az autóiparnak több kibertámadással kell szembenéznie, mivel több csatlakoztatott, digitális és elektronikus rendszert vezet be az új járművekbe, és maguk a vállalatok is egyre digitálisabbá válnak. Mivel a kibertámadások súlyos kárt okoznak a cégek hírnevének, és költséges az orvoslásuk, az autóipari kiberbiztonságot nem lehet figyelmen kívül hagyni.”
Forrás: Business Live
https://www.businesslive.co.za/fm/opinion/2022-07-01-david-furlonger-the-threat-of-cyberhijacking/
