A Tesla teljes önvezetése nem az egyetlen technológia, amely sebességtábla-észlelési problémákkal küzd

Nemrég a Tesla Teljes Önvezetés rendszerét visszahívták biztonsági problémák, többek között a sebességkorlátozás figyelmen kívül hagyása miatt. A sebességkorlátozó technológiát Európában is kötelezővé tették, ahol az EU Általános Járműbiztonsági rendelete már valamivel több, mint 6 hónapja érvényben van. A rendelet kötelezővé tett számos a közúti biztonság javítását célzó vezetéstámogató rendszert minden új autóba és létrehozta az automatizált és teljesen vezető nélküli járművek jóváhagyásának jogi keretét az EU-ban. Az új biztonsági intézkedések elősegítik az utasok, gyalogosok és kerékpárosok jobb védelmét EU-szerte, várhatóan több mint 25 000 életet mentenek meg, és legalább 140 000 súlyos sérülést kerülnek el 2038-ra. A 2019/2044-es rendelet azt is előírja, hogy 2024. július 7-ig minden már piacra dobott új autót fel kell szerelni Intelligens Speed ​​Assist (ISA) rendszerrel. A Tesla küzdelmei azonban megmutatják, hogy milyen nehéz ezt a technológiát a gyakorlatban alkalmazni.

Az ISA-t úgy tervezték, hogy tájékoztassa a vezetőt, ha túl gyorsan halad és csökkentse a jármű sebességét. Az autó úgy határozza meg az aktuális sebességkorlátozást, hogy kamerával leolvassa a közúti táblákat, vagy felhasználja a GPS adatokat és az utak adatbázisát. A rendszer ezután vizuális jelzésekkel, hangjelzésekkel vagy a pedálok rezgésével értesíti a vezetőt, hogy túllépte a sebességhatárt. Ha a vezető ezt követően nem csökkenti a sebességét, a rendszer csökkentheti a motor teljesítményét, hogy lelassítsa az autót.

A Tesla használati útmutatója azt sugallja, hogy ugyanezek a technológiák játszanak szerepet az automata rendszer sebességkorlátozó képességében, mivel a rossz GPS helymeghatározást és a rossz időjárást/fényviszonyokat a helytelenül észlelt sebességkorlátozás okaiként említi. A Teslák nehézségei megmutatják, milyen nehézségek várnak az ISA-ra.

A gépi látás általában nem olyan megbízható, mint az emberi látás, ha fontos a kontextus és az összetett környezet. Például a teherautók hátulján található kis sebességkorlátozó táblákat, amelyek a maximális sebességüket jelzik, az ISA kamerák tévesen sebességkorlátozó jelzésként értelmezhetik.

Tudományos tanulmányok azt is bebizonyították, hogy a sebességjelző táblák kis változtatásai azt eredményezhetik, hogy a gépi tanulási rendszerek rosszul címkézik fel az útjelző táblákat, miközben az emberek ezektől függetlenül még felismerik a helyes táblát.

Hasonlóképpen, a GPS-szel való helymeghatározási pontosság nehézkes lehet városi környezetben, ahol a jelek blokkolva vannak és visszaverődnek, ami például azt eredményezi, hogy az ISA rendszer azt hiszi, hogy pontosak és egy 50 km/h-ás mellékútnak tekinti az utat például, miközben valójában egy 80 km/h-ás főúton van, vagy fordítva.

Mi okozza ezeket a GPS pontatlanságokat? A műholdas helymeghatározás egy egyenes vonalú látás technológia, amely a jel haladási idejét használja a műholdtól való távolság, majd más műhold távolságokkal kombinálva a 3D pozíció meghatározására. Ez tökéletesen működik, ha a műholdjel nem ütközik akadályba, és a jelek egyenes vonalban haladnak. De ha visszaverődnek egy épületről, akkor a kiszámított távolság túl hosszú, és a pozícióbecslés hibás lesz. Ez a legfőbb oka a rossz GPS-pontosságnak a városokban, ahol a hibák akár 9 méteres eltérést is jelenthetnek, ami katasztrofális eredményeket jelenthet azon sofőrök számára, akiknek a járműbiztonsága a pontos helymeghatározástól függ.

Ezen problémák megoldásához jelentős fejlesztésekre van szükség. A gépi látó rendszereknek túl kell lépniük az egyszerű számfelismerésen, és a helyzetek széles kontextusát is tartalmazniuk kell: a sebességjelző tábla egy másik járműre van szerelve és azzal együtt mozog? A sebességjelző tábla az úttest közvetlen közelében van, vagy egy másik, szomszédos vagy elágazó útra vonatkozik?  És a GPS-vevő magas vagy alacsony integritási vagy pontossági pontszámot ad vissza? Mi a megadott pozíciójavításhoz kapcsolódó hiba? A jelzés egyenes vonalban tud haladni, vagy nem? Ideális esetben a két elsődleges észlelőrendszert össze kell hasonlítani egy harmadikkal, esetleg a környező járművek sebességének észlelésével és figyelésével, hogy megfelelő becslést kapjunk a használatban lévő úttest sebességkorlátozásáról.

Forrás: forbes.com

Lépjen kapcsolatba velünk

Budapest, Than Károly u. 3, 1119
(1) 371 5936