Az önvezető autók „veszélyesebbé teszik az intelligens autópályákat”: Az autonóm járművekre való áttérés komoly problémákat okozhat a közúti biztonsági vizsgálatok szerint
Brit képviselők szerint bármely lépés, amely lehetővé teszi az önvezető autók intelligens autópályákon való közlekedését, jelentősen rontja az utak biztonságát.
Az új típusú járművek közlekedését az év későbbi részében engedélyezik a brit autópályákon alacsony sebességnél.
De a Commons közlekedési bizottságának intelligens autópálya-biztonsággal kapcsolatos vizsgálata azt mondja, hogy az önvezető vagy autonóm autókra való áttérés komoly biztonsági problémákat okozhat. Valamint az intelligens autópályák és más utak teljes biztonságossá tételének egyetlen módja az, hogy teljesen megszabadulnak a járművezetőktől és a technológiára hagyjuk az irányítást.
A Brit Közlekedési Minisztérium közölte, hogy az „automatizált sávtartó rendszerek” lesznek az első engedélyezett automata vezetési módok. Ezeknél a rendszereknél a technológia szabályozza az autó helyzetét és sebességét a sávban, és a jármű sebességét 60 km/h-ra korlátozza.
Sarah Simpson, a közlekedéstervezés szakértője, aki független felülvizsgálatot végzett az intelligens autópályákon, elmondta a képviselőknek, hogy „komolyan aggódik” az autonóm autók főbb utakra való beengedése miatt.
Elmondta, hogy az önvezető járműveknek „egy válaszuk” van a sávjukban előttük bekövetkező meghibásodásokra, és az „a fékezés, és nem a kanyarodás vagy bármi más, amit egy emberi sofőr tenne”.
A biztonsággal kapcsolatban megjegyezte: „Az elkövetkező években óriási az esély arra, hogy a helyzet jelentősen rosszabbodjon, mielőtt a technológiai megoldások reményt adnának a javulásra”.
Mike Mackinnon tanácsadó, a Közlekedési Minisztérium egykori köztisztviselője elmondta: „Az utak akkor lesznek a legbiztonságosabbak, ha nincs sofőr, és teljesen automatizált járművek közlekednek az utakon, amelyek kommunikálnak egymással.”
A bizottságnak azt mondták, hogy a „dinamikus”, leállósávval rendelkező intelligens autópályák bevezetése során – amelyeket most a csak forgalmi sávokból álló (ALR) verzióval helyettesítenek – „túlnyomórészt a költségmegtakarításokra összpontosítottak”. Sarah Simson szerint ez egy olyan útkialakításra való váltást jelent, amely „kevésbé biztonságos, hogy kevesebb költséggel járjon”.
A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a hagyományos autópályákon évente 16 üzemzavar fordul elő forgalmi sávban mérföldenként, míg az ALR intelligens autópályákon 62.
Miss Simpson a forgalmi sávban való lerobbanást „potenciális katasztrófának” nevezte. A bizottságnak azt mondták, hogy az intelligens autópályákat lefedő CCTV hálózatot nem „figyelik aktívan”, mivel egyetlen megyei irányítószobában akár 300 kép is lehet, amelyet „az emberek nem képesek egyszerre nyomon követni”.
David Metz professzor, a University College London Közlekedési Tanulmányok Központjának elmondta, hogy a kormány 2050-re megnövekedett forgalmi szintet becslő modelljeit „félreértelmezték”. Azt állította, hogy a modellek „optimizmusra hajlanak”, amelyet azért építettek be, hogy „garantáljanak” egy adott eredményt.
A miniszterek megígérték, hogy a biztonság javítása érdekében a radar technológiát jövőre hozzáillesztik az intelligens autópálya-hálózathoz. A kampányolók azonban a hálózat felszámolását és a leállósávok visszaállítását szorgalmazták.
A 2019-ig tartó öt évben összesen 38 ember vesztette életét az intelligens autópályákon.
Forrás: DailyMail