Négy intelligens város ötlet, amely fenntarthatóbbá teheti a világvárosokat
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nagy figyelmet kap az energiatermelési módszerek környezetbarátabbá tétele, miközben a városok jelentik a legnagyobb energiaigényt az épületek áramellátásához szükséges elektromosságtól kezdve például az étel alapanyagok éttermekbe való szállításáig.
Ezt szem előtt tartva az elmúlt években a várostervezők, a startupok és a kormányok versenyeztek azon zöldtechnológiai megoldások kifejlesztése terén, amelyek csökkenthetik a városok szénlábnyomát, miközben javítják lakóik életét.
Milyen megoldások vannak?
Vertikális farmok
A vertikális gazdálkodás a legtöbbet használja ki a városok korlátozott területű ingatlanjaiból, hogy egyetlen épületbe több termőterületet építsen be. Ezek a gazdaságok gyakran csúcstechnológiás berendezésekkel és szabályozott hőmérsékletű helyiségekkel vannak felszerelve, amelyek az időjárási körülményektől függetlenül garantálják a betakarítást – ez kulcsfontosságú szempont az időjárás szélsőségesebbé válásával.
Az élelmiszereink által megtett kilométerek csökkentése nemcsak csökkenti a károsanyag-kibocsátást, hanem jobb ízű, frissebb élelmiszereket is biztosít. Segíthet elkerülni az élelmiszer-pazarlást is, mivel a városi gazdaságok, amelyek egy adott város számára termelnek, jól alkalmazkodnak a helyi kereslethez, ellentétben a vidéki gazdaságokkal, amelyek szabadpiaci értékesítésre termelnek.
A világ legnagyobb városi farmja Párizs belvárosa mellett, a Porte de Versailles kiállítási központban található. Az aeroponikus vagy talajmentes farmon a tervek szerint napi 1000 kg értékű gyümölcsöt és zöldséget termelnek. Hasonlóakat, bár kisebbeket, az elmúlt években olyan városokban fejlesztettek ki, mint például New York.
Autonóm és elektromos tömegközlekedési és szállítójárművek
Az elektromos buszoktól és taxiktól az önvezető vonatokig a közlekedési technológia az elmúlt években jelentősen fejlődött, olyannyira, hogy ma már nem is olyan felfoghatatlan elképzelni egy olyan jövőt, ahol minden tömegközlekedés elektromos és önvezető lenne.
Az évek során pedig a logisztikai cégek, amelyek folyamatosan igyekeztek csökkenteni a költségeket egy alacsony árréssel rendelkező iparágban, lelkesen áldoztak pénzt önvezető tech startup vállalkozásokra, a Google által támogatott Waymotól a svéd Einride-ig.
Ahogy egyre több város korlátozza városközpontját elektromos és tömegközlekedési járművekre, környezetbarátabbá tételük oka egyre nyilvánvalóbb: hogy a turisták, a munkavállalók és a lakosok tisztább levegőt élvezhessenek.
Az online vásárlás iránti megszállottságunk a szállítójárművek fellendüléséhez is vezetett útjainkon, az élelmiszerfutároktól a csomagszállító teherautókig. Kibocsátásuk csökkentése és önállóvá tétele növelheti hatékonyságukat, sőt számukat is csökkentheti.
Az elektromos buszok és vonatok nem számítanak újdonságnak – de az, hogy a városokban elfogadják őket az emberek, egy másik történet.
Épületek, mint napelemes farmok
A napelemek tetőre helyezése nem újdonság – de mi lenne, ha az épületek ablakaiból napelemek lennének?
Ezt az ötletet vizsgálja az amerikai Ubiquitous Energy start-up, amelynek ablakburkolata a napfényt elektromos árammá alakítja. Apró vezetékek kötik össze a fóliát az épület elektromos hálózatával, hogy rögzítsék a termelt áramot.
Az olyan modern városokban, mint London, New York és Szingapúr, impozáns üveg felhőkarcolók uralják a város látképét. A teljes ablakfelület kihasználása nemcsak az épületek energiaellátásának önellátóvá válását segíti elő, hanem a város összességében fogyasztott energiáját is csökkenti.
Az Ubiquitous Energy 2024-re tervezi bevonatának kereskedelmi forgalomba hozatalát, de azt mondta, hogy az ablakai 30 százalékkal drágábbak lesznek, mint a hagyományos üvegek, és csak 10 százalékos hatékonyságot biztosítanak a napenergia átalakításában, szemben a napelemek 20 százalékos hatékonyságával.
Ez hátrányos helyzetbe hozhatja a költségvetés-tudatos fejlesztők és épülettulajdonosok szemében. Ennek ellenére a cég felhívja a figyelmet arra, hogy az ablakok eddig „passzívak” voltak, most pedig lehetőségük van ténylegesen áramot termelni.
15 perces környékek
A világjárványnak az otthoni munkavégzésre való áttérés hatására a várostervezők világszerte elkezdték vizsgálni a városrészek tervezését, hogy 15 perces sétával elérhető legyen minden, amire valakinek szüksége lehet, az élelmiszerektől az orvosi ellátáson át a szórakoztatásig.
Már most is kevesebbet ingázunk a járvány után, és sok város, különösen Európában, nagy erőfeszítéseket tett a kerékpárbarát utak kialakítása érdekében. Az ingázás és az utazás további csökkentése tovább csökkenti a károsanyag-kibocsátást, ugyanakkor erősödik a közösségi érzés, mivel társadalmunk egyre magányosabbá és széttagoltabbá válik az interneten.
Míg a vegyes használatú városrészek gondolatát már elfogadták olyan városokban, mint Barcelona, a valóság az, hogy ez gyakran megkívánja a negyed alapvető infrastruktúrájának, tervezési szabályainak és forgalomirányításának megváltoztatását.
A városi dolgozók visszatérése az irodába szintén akadályozhatja a 15 perces városrészekre vonatkozó terveket, mivel az emberek visszatérnek az ingázási rutinjukhoz.
Forrás: Evening Standard