Önvezető járművek szállíthatják az árukat a Svájc alatti alagutakban
Svájcban egy ambiciózus javaslat szerint egy kiterjedt földalatti hálózatot építenének ki, amelyen keresztül önvezető járművek szállítanák az árut az ország egész területén.
A Cargo Sous Terrain (angolul „Underground Cargo”) elnevezésű projekt célja, hogy csökkentse a teherautóktól való függést a rakomány mozgatásakor. A teherszállítás iránti globális kereslet növekszik, ahogyan a világ nagy részén tapasztalható sofőrhiány is. Ugyanakkor a magas üzemanyagárak megdrágították a közúti szállítást, miközben a közúti áruszállítás a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 6% -áért felelős.
A Cargo Sous Terrain (CST) azt állítja, hogy a projekt akár 40%-kal csökkenti a svájci utak nagy forgalmát, és mivel csak megújuló energiát használ, 80%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki rakomány tonnánként, mint a mai közúti áruszállítás.
„A CST kezdetétől fogva egyértelmű volt, hogy a cél valóban egy zéró emissziós rendszer, mert a fenntarthatóság feltétlenül szükséges” – mondta Patrik Aellig, a CST kommunikációs vezetője.
Ha megépül, a hálózat nagyjából 500 kilométeren húzódna a Svájc nyugati részén fekvő Genftől az északkeleti St. Gallenig, és 2045 körül készülne el.
A kezdeményezés mögött álló szervezet azt állítja, hogy 100 millió svájci frankot (114 millió dollárt) gyűjtött össze az első 70 kilométeres szakasz tervezési folyamatának előrehaladása érdekében, amely reményei szerint 2032-re már működőképes lesz, és összeköti Härkingen-Niederbippet Zürichel.
Az alagutak hálózata 40-80 méterrel a föld alatt lesz, és az autonóm járművek három sávon haladnak majd, körülbelül 30 kilométeres óránkénti sebességgel. Mindegyik járműben két raklapnak lesz hely, és hűthető lesz a fagyasztott áruk szállítására. A rakomány be- és kirakodása a kijelölt csomópontokon történik, felvonókat használva a felszínre hozáshoz és a levitelhez.
A projekt terve először 2010 körül született meg, de a svájci kormány csak 2021-ben engedélyezte, és még tervezési jóváhagyásra van szüksége azoktól a régióktól, amelyeken keresztülhalad. Bár még hosszú az út az építkezés megkezdéséig, az év elején a CST megkezdte az első terepen végzett munkát – a Härkingen-Niederbipp útvonal mentén végzett kutatófúrásokat.
Aellig hozzátette, hogy még ha figyelembe veszik a hálózat kiépítésével kapcsolatos károsanyag-kibocsátásokat, és azt is, hogy a jövőben több teherautó lesz elektromos, hosszú távon a CST továbbra is kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, mint a közúti szállítás.
A tervezési engedély megszerzése összetett és hosszadalmas folyamat lesz, mivel a hálózat több kantonon (közigazgatási régión) keresztül fut – mondta Aellig, de bízik benne, hogy a projektet végül a teljes útvonalon jóváhagyják.
Mo Najafi, az arlingtoni Texasi Egyetem Földalatti Infrastruktúra Kutatási és Oktatási Központjának igazgatója egy megvalósíthatósági tanulmányt végzett a földalatti teherszállításra (UFT) az Egyesült Államokban. Úgy véli, hogy a közúti közlekedés alternatívájával a CST csökkentheti a forgalmat és a környezetszennyezést.
„Az Egyesült Államokban és a világ minden táján egyre zsúfoltabbak az autópályák” – írta hozzátéve, hogy a teherautók a halálos balesetek fő okozói, és súlyuk miatt károsítják a hidakat és a járdákat.
„Az Egyesült Államokban jelenleg nagy teherautó-sofőrhiánnyal nézünk szembe, és a földalatti teherszállítás ezt a problémát is megoldja.”
Az elmúlt években világszerte más javaslatok is születtek a földalatti teherszállítási hálózatokra vonatkozóan. Németországban a CargoCap a Bochumi Ruhr Egyetem által kifejlesztett koncepció, míg a Smart City Loop Hamburg városának javaslata.
Az Elon Musk által támogatott Hyperloop rendszer, amely alacsony nyomású csöveket használ, és több mint 1100 km/h-ás sebességgel tud utasokat vagy árukat szállítani, nagy érdeklődést váltott ki, de a technológia fejlődése egyelőre nem halad jelentősen.
Najafi úgy véli, hogy a CST számára a legnagyobb kihívást a költségek jelentik. A CST becslései szerint az első szakasz megépítése 3,6 milliárd svájci frankba (4,1 milliárd dollárba), a teljes hálózat pedig körülbelül 30 milliárd svájci frankba (34 milliárd dollárba) kerül. A projektet teljes egészében magánúton finanszírozzák, olyan befektetőkkel, mint a Credit Suisse, a Coop és a Siemens.
Philipp Noser, a CST digitalizálási és informatikai vezetője szerint bár még hatalmas mennyiségű finanszírozást kell találni, a hálózat automatizálásához és működtetéséhez szükséges technológia nagy része már létezik. „Inkább az a kérdés, hogyan integrálunk mindent úgy, hogy zökkenőmentesen működjön?”, mondta.
A kulcsfontosságú kihívás annak kidolgozása, hogyan lehet a föld feletti árut az alagutakból a városi boltokba szállítani – anélkül, hogy megnövelné a közúti forgalmat.
A CST szerint lehetőség nyílik a városok forgalmának könnyítésére azáltal, hogy több, általában külön flottát használó szolgáltató áruit csomagolják össze, és elektromos járműveken szállítják. Ezen túlmenően Zürich városával kísérletet folytat, hogy meghatározza a csomagtárolókban rejlő lehetőségeket a kézbesítő járművek iránti igény csökkentésében.
Az összes akadály ellenére Aellig továbbra is optimista. A CST lépésről lépésre történő megközelítésének köszönhetően „élen jár” a földalatti teherszállításban – mondja. „Mindannyian tudjuk, hogy a föld feletti infrastruktúrának vannak bizonyos korlátai, különösen a forgalmi és torlódási problémák tekintetében, ezért tennünk kell valamit.”
Forrás: edition.cnn.com