Sci-fi vagy valóság – minden, amit az önvezető autókról tudni kell – 6. rész

Ha a jog és az erkölcsi dilemmák jelentenek már csak akadályt az önvezető autók elterjedésében, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói által készített kutatás eredménye szerint nincs könnyű dolga a jogalkotóknak és a fejlesztő mérnököknek. Technikailag tehát minden a helyén, csupán az nem tisztázott, hogy dönthet-e egy ember életéről az önvezető autó, és ha igen, milyen preferenciák alapján tegye ezt?

Tavaly év végén publikálták a Nature magazinban a MIT kutatói által készített kérdőív eredményét, melyben többek között arra kellett válaszolni, hogyan minimalizálhatja az önvezető autó a balesetben bekövetkezett károkat, valamint milyen értékmérő tulajdonságok alapján dönthet a masina egy ember életéről. A Moral Machine nevű oldal kérdőívét több mint 40 millióan töltötték ki, a kutatást elindító csapat szerint hangsúlyozottan nem tekinthető reprezentatívnak az eredmény, azonban érdekes eltérések és általánosságok mutatkoznak országonként a tekintetben, kit mentenének meg a legtöbb és a legkevesebb esetben.

A klasszikus vasúti váltós dilemmához hasonló döntés tárult a tesztet kitöltők elé. Adott egy nagy sebességgel haladó autó, ami megállíthatatlanul száguld egy gyalogátkelő felé. A féket már késő behúzni, csak a kormány elrántására van elég idő, mely által vagy az autóban utazók, vagy a zebrán áthaladó gyalogos vagy gyalogosok fogják életüket veszíteni. A halálos baleset elkerülhetetlen, az autót vezérlő mesterséges intelligenciának azt kell eldöntenie, kit mentsen meg.

Már az is nehéz kérdés, hogy egy sofőr és egy gyalogos közül kit próbáljon megmenteni az autó (a gyártók ebben az esetben többnyire a vezető pártján állnak), de a teszt tovább bonyolítja a dilemmát. Mi a helyzet például, ha a zebra egyik oldalán egy nyugdíjas pár, a másikon egy babakocsiban ülő csecsemő lenne az áldozat? Tegyen-e „minőségi” különbséget az autó emberek között, tekintse-e például prioritásnak egy orvos megmentését (aki később megmenthet más embereket) egy bűnözőével szemben, rántsa-e félre a kormányt, hogy egy egészséges helyett egy egészségtelenül élő (például elhízott) embert üssön el? Mi a helyzet, ha állatokat kellene elütni, hány kutya halálát éri meg egy ember megmentése? Emellett számít-e, ha gyalogosok szabálytalanul kelnek át az úton?

A kutatás szerint elfogadhatónak tartjuk a megkülönböztetést, ami azonban általános, hogy résztvevők az emberi élet megvédését fontosabbnak tartják az állatokéval szemben, illetve amikor arról van szó, hogy több vagy kevesebb ember haljon meg, a nagy többség az utilitarista elvet vallja. Azaz, ha a kormány elrántásával csak egyetlen ember halálával kell számolni, a többség szerint helyes döntés elrántani a kormányt, függetlenül attól, hogy ki közlekedik szabályosan és ki nem.

Régiónként azonban jókora különbségek voltak aközött, fiatalok és öregek, szegények és gazdagok, állatok és emberek közül kiket mentenének meg. A nyugati társadalmak, a többi régióval szemben úgy tűnik, elfogadóbbak az emberek közötti megkülönböztetéssel szemben, legalábbis, ha az életkor vagy társadalmi státusz szerint történik. Arra a kérdésre például, hogy három nyugdíjas és egy kiskorú gyerekükkel utazó házaspár közül kit kíméljen meg az autó, Európában és Észak-Amerikában jelentős többség inkább az időseket „ítélné halálra”. Az ázsiai és közel-keleti országokban kevésbé mutatható ki preferencia a fiatalabbak mellett, az idősek rovására (bár kisebb mértékben itt is jelen van, különösen, ha gyerekek vagy csecsemők védelméről van szó). A nyugati válaszolók emellett inkább mentenének meg gazdag és sikeres embereket egy hajléktalannal szemben, míg a többi régióban gyengébb ez a fajta preferencia.

Bár az emberi élet preferálása az állatokkal szemben általános, de régiónként ennek az intenzitása is változó. Ázsiával és a nyugati országokkal szemben Dél-Amerikában jóval kisebb többség választotta az emberek védelmét a kutyákéval és macskákéval szemben. A dél-amerikai országokban emellett többen voltak, akik, ha választani lehetett, inkább a nőket mentették volna meg a férfiakkal szemben, valamint fontosabbnak tartották a fitt emberek védelmét a kövérekkel szemben.

A tesztet értelemszerűen ott töltötték ki a legtöbben, ahol magasabb az internetelérés aránya, emellett az önbevalláson alapuló válaszok alapján a kitöltők között felülreprezentáltak a fiatal, diplomás férfiak. Az ilyen, a kitöltő által megadott adatok alapján még kiderül néhány érdekesség: nincs jelentős különbség például aközött, hogy a vallásosok és a vallástalanok mennyire tartják értékesnek az emberi életet, a két csoport a minél több ember megmentését lényegében ugyanolyan fontosnak tartotta. A politikai nézeteket illetően látványosabb a különbség: a magukat konzervatívnak vallók kisebb részben védenék a gyalogosokat, valamint fontosabbnak tartják a magasabb státuszúak megvédését a szegényekével szemben. A magukat progresszívnak vallók ezzel szemben a nők irányába elfogultak.

Forrás: Nature magazin, piacesprofit.hu