Mobilitás Platform – egy világraszóló projekt szakmai mentora

A Mobilitás Platform a 2009-ben létrehozott Járműipari Munkacsoport háttérszervezete, fókuszában pedig a zalaegerszegi autóipari tesztpálya iparági szereplői által megfogalmazott igények magyar iparpolitikai integrációja áll.

Hamar Zoltán, a Járműipari Munkacsoport vezetője elmondta, a tesztpálya beruházás ötlete annak apropóján született meg 2008-ban, hogy a fejlesztéssel foglalkozó járműipari cégek számára nem volt professzionális tesztkörülményeket szimuláló infrastruktúra a régióban, a meglévő tesztpályák (régi katonai repterek) pedig nem képesek kielégíteni a klasszikus jármű-dinamikai tesztelemeket. Önvezető járműves elemeket egyedülálló módon kombináló komplexum pedig sehol a világon nincs jelenleg. Mivel a fejlesztési know-how mindig is erőssége volt a hazánkban jelenlevő autóipari cégeknek, új projektek befogadása szempontjából ez az állapot kedvezőtlen helyzetet teremtett.

A több ezer fős fejlesztőmérnöki létszám, a folyamatos tesztmérnöki tevékenység és a multinacionális vállalatok jelenléte (mint például az AVL, Bosch, Continental, Knorr-Bremse, Thyssen Krupp, TÜV Rheinland) miatt nyilvánvaló volt, hogy magas hozzáadott értékű tevékenységet vonzó környezetté válhat Magyarország. Az említett cégek a BME Gépjárművek Tanszékével és az MTA SZTAKI-val együttműködve kidolgozták azt a specifikációt, amellyel a világon egyedülálló tesztkörnyezet valósulhat meg idehaza, hiszen minden ország arra törekszik, hogy ne csak a gyártásnak adjon otthont az iparág képviselői számára. A zalaegerszegi beruházás megvalósulása tehát egy termékötlet a fejlesztéstől a piaci bevezetésig terjedő tesztidőszakának hatékonyságát teszi egyedülállóvá a világon. A magyar állam a fenti okokból kiemelten fontosnak ítélte a projektet, így a 260 hektáros létesítmény állami beruházásként valósul meg.

A Járműipari Munkacsoport vezetője kiemelte:

• a specifikációt kidolgozó cégek közös motivációból eredő kooperációja kifejezetten példaértékű, hiszen egymással versenyben álló, konkurens vállalatok dolgozták ki a több mint 100 oldalas szakmai dokumentumot.
• továbbá a projekt jó példája annak is, hogy a sokat emlegetett ipari-felsőoktatási együttműködés működőképes.
• a tesztpálya magába foglalja a hagyományos autóipari tesztigények kielégítése mellett az automatizált vagy önvezető járműfunkciók tesztlehetőségét is. Utóbbi tesztkörnyezet kialakításában teljesen úttörő szerepe van a munkacsoportnak, mivel ekkora méretben és összetettségben nincsenek nemzetközi példák, melyek a kidolgozás premisszáiban és részleteiben a szakemberek segítségére lettek volna, ezért a nagy lehetőség hatalmas kihívást is jelentett egyúttal.
• Annak tudatában, hogy Magyarország rendelkezik a leginnovatívabb közúti tesztlehetőséggel Európában, a Járműipari Munkacsoport kidolgozott egy olyan szabályozási javaslatot, mely által lehetővé vált közúti teszteket végezni magasan automatizált járművekkel hazánkban. A KÖHÉM rendelet módosítása 2017. április 12-én lépett életbe.

A fent említetteken túl a Járműipari Munkacsoport tehát a projektet kezdeményező ipar szereplői és Magyar Kormány közötti összeköttetés biztosítója, a Mobilitás Platform pedig a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve a tesztpálya projekthez tartozó kihívások, műszaki, jogi és morális kérdések, valamint a szabályozási keretek és oktatás szervezeti összefogásáért felel.

Borsi Gergely

Fotó: Iró Zoltán