Vezető nélküli ingyenes buszjárat indul egy szingapúri politechnikum campusán
A politechnikum és a hazai MooVita cég együttműködésének részeként egy autonóm kisbusz szállítja az utasokat a campuson és a King Albert Park MRT állomástól az egyetemig.
A buszt MooBus néven a szingapúri MooVita cég üzemelteti.
Ez a buszjárat egy évig ingyenes a Ngee Ann Polytechnic diákjai és dolgozói számára, amelynek campusán tesztelte a MooVita az elmúlt néhány évben autonóm járatait.
A 13 férőhelyes, hét méter hosszú busz, a King Albert Park MRT állomásról az egyetem 10 megállójára szállítja az utasokat hétköznap reggel 7:30-tól körülbelül 9:30-ig, míg ebédidőben csak az egyetemen közlekedik.
Az elektromos jármű az egyetemen belüli 3 km-es útvonal nagy részén 20 km/h-ás sebességgel közlekedik önvezető módon. A szárazföldi közlekedési hatóság (LTA) azonban biztonsági vezetőt ír elő a fedélzeten.
És vannak olyan pontok az útvonalon, ahol a biztonsági operátor fogja átvenni a kormányt, például ideiglenes útépítések, illegális parkolás vagy szabálytalan úthasználók esetén – mondta Dilip Limbu, a MooVita operatív igazgatója.
A campus útjain való navigálás sem egyszerű a MooBus számára. „Az út nagyon kanyargós, (lejtős felfelé és lefelé), ezért jobb, ha nagyobb biztonságban vagyunk” – mondta. „Maga a jármű nagy, és az út elég keskeny.
„Ezek az utak jók a szedánoknak, de bármilyen ennél hosszabb jármű számára a kanyarodás egy kicsit kihívást jelent.”
A MooVita – az autonóm vezetési technológia szoftverszolgáltatója, amelyet 2016-ban választottak ki a Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökségtől – azonban élvezi a kihívást.
„Az utak szinte mindenféle szingapúri útviszonyt képviselnek, kivéve az autópályát. És azért vagyunk itt, mert kihívást akarunk” – mondta Limbu.
Segít, hogy a MooVita központja 2017 óta a Ngee Ann Polytechnic-en van, és 2018 óta partneri viszonyban áll az iskolával. A MooBus jelentősége azonban most már túlmutat az egyetemen.
Jóval azelőtt, hogy ebben a hónapban megkezdte volna a MooBus bevezetését, a MooVita körbevezette az autonóm járművet az egyetemen, érzékelőkkel felszerelve, amelyek adatokat gyűjtöttek, hogy nagy felbontású térképet készítsenek a navigációs útvonalhoz.
Az ilyen térképek „részletes és értékes információkat adnak a környező objektumokról – forgalmi sávokról, gyalogátkelőhelyekről, járdaszegélyek elhelyezkedéséről és magasságáról, sebességkorlátozásokról stb.” – mondta Neo Boon Kee, a politechnikum mérnöki karának igazgatóhelyettese.
Ezek a térképek „ellenőrző rendszerként is működnek, amely megerősíti, hogy mit látnak az érzékelők”.
„A MooBus 16 érzékelőre támaszkodik, hogy 360 fokos képet kapjon a környezetéről. Radarjai például 80 méterre levő vagy annál távolabbi tárgyakat is érzékelnek” – mondta Limbu.
Amikor a jármű közelebb kerül egy tárgyhoz, a kamerái, valamint a fényérzékelő és távolságmérő érzékelői működésbe lépnek a tárgy és a távolság meghatározása érdekében.
A múlt hónapban a MooBus sikeresen teljesítette az LTA Milestone 1 tesztjét, amely mérföldkő az engedélyhez, hogy egy autonóm jármű meghatározott területeken a közutakon haladjon biztonsági kezelővel a fedélzetén.
Ennek a kisbusznak az esetében a kezelőnek manuálisan kell vezetnie a Clementi úton és a Bukit Timah úton, az LTA földrajzi korlátozásai szerint, amelyek arra vonatkoznak, hogy a jármű hol tud önállóan működni, és ez csak az egyetem területén belül engedélyezett.
A MooBust felváltva üzemelteti két biztonsági operátor, akik mindketten a MooVita főállású munkatársai.
Az operátoroknak az autóbuszvezetői szakszolgálati engedély megléte mellett további képzésen kellett részt venniük – például az autonóm technológia és a jármű működésének megértéséhez, valamint az üzemelés előtti és utáni ellenőrzések elvégzéséhez – mielőtt engedélyezték számukra a jármű üzemeltetését.
Ami az utasokat illeti, nekik ülniük kell és bekötve kell maradniuk.
A közelmúltban megjelent az interneten az buszjárat menetrendje, és az iskola egy alkalmazás fejlesztését is tervezi az érkezési idők és a szabad férőhelyek számának ellenőrzésére, amelyet a felhasználók a következő hat-kilenc hónapban tölthetnek majd le.
A MooBus fontos projektje a MooVita-nak, amely a tavalyi OCBC Emerging Enterprise Award rendezvényen elnyerte a fenntarthatósági díjat.
„Bemutathatjuk, hogyan használhatók az autonóm járművek a valóságban, például a tömegközlekedésben. Az is fontos, hogy növeljük az autonóm járműtechnológia nyilvános elfogadottságát” – mondta Limbu.
„A pandémiának köszönhetően a tengerentúli projektjeinket el kellett halasztanunk, de ez nem befolyásolta „nagyon” a MooVitát, amelynek több mint 70 alkalmazottja közül 50 Szingapúrban dolgozik” – tette hozzá.
„Tehetségvesztés nem történt, és az üzlet minimálisleállás után folytatódott. A szimulációkra és a felhőeszközökre összpontosítottunk, hogy csökkentsük a helyszíni teszteléstől való függést.”
„A MooVita azt reméli, hogy idővel a buszok „flottái” bizonyos közösségeket szolgálhatnak ki „utolsó mérföldes embermozgató” megoldásként. Folyamatban vannak a megbeszélések a potenciális ügyfelekkel” – mondta Limbu.
A társaság reményei szerint a közeljövőben is nyereséges lesz, amikor szoftvertermékeit sikeresen bevezetik és tevékenységét bővíti.
A teljesen vezető nélküli járművek közutakon való tömeges bevezetésére azonban még több évet kell várni.
„Ehhez ökoszisztéma kiépítése szükséges. Ebbe beletartozik, hogy az állami és magán érdekelt felek foglalkozzanak a biztosítás és a felelősség, a jogszabályok, a kiberbiztonság, az infrastruktúra, a bizalom és a társadalmi-gazdasági kérdések kihívásaival” – mondta Limbu.
Forrás: Channel News Asia
