Olvasási idő: 1 perc 50 másodperc
A legtöbb autógyártó jelenleg az utakra fókuszál, kivéve a Geely-t. A kínai autógyártó legújabb járműve egy elektromos drón.
Az X-Chimera 25-öt a kínai dróngyártó AOSSCI gyártotta. A start-up nemrég összeolvadt az amerikai székhelyű repülőgép-fejlesztővel, a Terrafugia-val, amelyet a Geely 2017-ben szerzett meg. Az így létrejött, Aerofugia néven ismert közös vállalkozástól azt remélik, hogy megjelentet egy hibrid autót, amely az úton is tud haladni és repülőként is repül. A Geely a német taxi fejlesztő a Volocopterbe is befektetett.
Forrás: Handout
A Geely új terméke nem ment még ilyen messzire. Az új drónt maximum 6 kg súly szállítására tervezték, nem pedig utas szállításra. Mint a legtöbb fogyasztói drón, ez is teljes mértékben elektromos meghajtású.
Ami még figyelemreméltóbb, az a repülési ideje. A szárnyakkal rendelkező légi eszköz akkumulátora mindössze másfél óra alatt felöltődik, és ezzel 6 óra utazásra képes. Ez jelentősen hosszabb, mint a könnyebb civil drónok repülési ideje, amelyek kisebb akkumulátorok által meghajtott rotorokra támaszkodnak, és kevesebb, mint 30 percet bírnak a levegőben.
Míg a drón szárnyfesztávolsága hosszabb, mint 5 méter, a jármű szétszedhető kisebb részekre, amelyek beleférnek egy dobozba. A bemutató során az Aerofugia képviselői alig több mint egy perc alatt, csak a kezüket használva össze tudták rakni darabokból a drónt.
Guo Liang vezető tudós szerint a doboz elég kicsi ahhoz, hogy elférjen egy terepjáró hátuljában.
Az Aerofugia szerint a drónt már a rendőrök is használják a közép-kínai Yongcheng városban, autópályák és folyópartok járőrözésére szolgál. A vállalat szerint a drón sürgősségi mentésekre és biztonsági ellenőrzésekre is használható.
A Geely volt a legnépszerűbb hazai autómárka tavaly Kínában – állítja a Car Sales Base, a globális autóipari értékesítést nyomon követő weboldal. Az egy hűtőgépgyártó cég tulajdonosa által alapított Geely csak 2001-ben kapott kormányzati engedélyt autók gyártására.
Kilenc évvel később megvásárolta a Ford Motorstól a svéd Volvót, ami a Geely-t a globális reflektorfénybe emelte. Ezután megvásárolta a brit Lotus sportautó-gyártót, valamint a londoni ikonikus fekete taxik gyártóját. Emellett résztulajdonos a Mercedes-Benz-t gyártó, Daimlernél is.
Az autógyártás mellett a Geely különféle közlekedési projektekbe is befektetett. A Caocao tulajdonosa, mely egy online ride-hailing platform Kínában, amely az idei év elején indította el próba üzemét Párizsban.
A Geely önvezető autókon is dolgozik. A nagysebességű internet és a navigáció biztosítása érdekében a vállalat azt mondta, hogy több mint 300 millió dollárt költ saját műholdjainak elindítására ez év végéig.
Forrás: SCMP
https://www.scmp.com/abacus/tech/article/3101768/volvo-owner-geely-chinas-bestselling-carmaker-selling-drones-and
Olvasási idő: 2 perc 5 másodperc
A General Motors új részleteket árult el a közeljövőben várható elektromos járműveihez tartozó Ultium akkumulátor platformjáról. Az autógyártó szerint az akkumulátor „öt cserélhető meghajtóegységből és három motorból álló családot” táplál, amely együttesen „Ultium Drive” néven ismert, és ami segíti a GM-t a „teljesen elektromos jövőbe” való áttérésben.
“A GM sok neves autógyártó számára fejlesztett sebességváltót” – mondta Ken Morris, a GM autonóm és elektromos járműprogramokkal foglalkozó alelnöke. “A motorok, sebességváltók, hajtáslánc alkatrészek és rendszerek gyártása a GM legismertebb kompetenciái közé tartozik, és gyártási szakértelmünk nemcsak átadhatónak, hanem előnyösnek is bizonyul, amikor áttérünk az EV-kre.”
Az Ultium platformot rugalmasnak és sokoldalúnak tervezték, azzal a céllal, hogy különféle járműtípusokhoz és formákhoz is felhasználható legyen. Ilyen módon hasonlít a Volkswagen moduláris elektromos meghajtó mátrixához, más néven MEB platformhoz.
Az Ultium várhatóan alapul szolgál a GM hamarosan megjelenő Hummer kisteherautójához és terepjárójához. Valamint a luxus Cadillac Lyriq SUV-hoz, ami egy elektromos áruszállító kisteherautó, és két elektromos járműhöz, amit az autógyártó a Hondával együttműködve gyárt.
A GM szerint az Ultium Drive „jobban reagál, mint belső égésű motorral rendelkező megfelelői, precíziós nyomatékszabályozású motorjai biztosítják a sima teljesítményt”. A platform öt motorjának „iparágvezető” nyomatéka és teljesítménysűrűsége lesz „a különböző járműtípusok széles spektrumában”.
Az Ultium Drive költséghatékony lesz a vezetékek konszolidációja és egyéb megszorítások révén is, mondta GM. Az alkatrészek és a funkciók ilyen konszolidációja megkönnyíti az Ultium Drive széleskörű felhasználását is a GM jövőbeli EV-sorozatában – mondta a GM, hivatkozva a tavaly bevezetett „digitális idegrendszerére”, amely lehetővé teszi az okostelefon stílusú éteren keresztüli szoftverfrissítéseket.
Korábban a GM közölte, hogy körülbelül 80 százalékkal csökkentette a Chevy Bolt járműveinél jelenleg használt EV-architektúra vezetékeinek mennyiségét. Abban reménykednek, hogy ez az akkumulátorcellák költségeit a 100 dollár / kWh szint alá fogja csökkenteni, és lehetővé teszi a GM számára, hogy nagyobb megtakarítást érjen el, miközben növeli EV gyártási kapacitását.
A GM egy 20 milliárd dolláros befektetést valósít meg, melynek célja a „teljesen elektromos jövő”. Ez magában foglal egy 2,2 milliárd dolláros kiadást első, teljes mértékben az elektromos járművek összeszerelésére szánt üzemének felszerelésére. A múlt héten az autógyártó részesedést szerzett az elektromos jármű startup, Nikola-ban, ami újabb spekulációkat indított el, amelyek szerint a GM kihelyezi EV üzletágát, amely a becslések szerint akár 100 milliárd dollárt is érhet.
Ezeket a bejelentéseket kísérletnek tekintik a Wall Street-i befektetők megnyugtatására, akik idegesek, hogy a GM utol tudja-e érni a Teslát. Elon Musk cége egyre értékesebbé válik, még azalatt is, amikor az autóipar összességében a koronavírus-járvány hatásai miatt szenvedett. A jövő héten a Tesla megrendezi „Akkumulátorok napja” rendezvényét, ahol több bejelentés is várható a költségcsökkentésre és az akkumulátorok kínálatának bővítésére irányuló erőfeszítéseiről.
Forrás: The Verge
https://www.theverge.com/2020/9/16/21439374/gm-unveils-ultium-drive-family-of-electric-motors
Olvasási idő: 1 perc 50 másodperc
Akár katasztrófa sújtotta környéken dolgozó robotokról, városban közlekedő autonóm autókról vagy az űrben keringő műholdakról van szó, az olyan gépek, amik látnak a ködben, párában, felhőben hihetetlenül hasznosak. Most úgy tűnik, hogy a tudósok megalkották erre a legjobb rendszert.
Forrás: Science Alert
Az újonnan kifejlesztett rendszer egy olyan algoritmuson keresztül működik, amely méri az egyes fényrészecskék vagy fotonok mozgását, amiket a lézer gyors impulzusokban lő ki, és felhasználja azokat az olyan objektumok feltérképezésére, amelyeket homály fed, vagy el vannak rejtve az emberi szem elől.
A technikát az teszi különlegessé, hogy rekonstruálja az akadály által szétszórt és arról visszaverődő fényt .
A kísérletek során a lézer képes volt „látni” egy 1 hüvelykes habréteg mögé rejtett tárgyat.
“Sok képalkotó technika teszi egy kicsit jobbá a képeket, de ez a technika valóban láthatóvá teszi a láthatatlant” – mondja Gordon Wetzstein villamosmérnök, a Stanford Egyetem munkatársa.
Amint a lézerfény áthalad az akadályon – a habrétegen, ebben a tanulmányban – csak néhány foton éri el a hátul lévő tárgyat, és még kevesebb érkezik vissza. Az algoritmus azonban elég okos ahhoz, hogy ezeket az apró információkat felhasználja a rejtett objektum rekonstruálására.
Forrás: Science Alert
Hivatalosan konfokális diffúz tomográfia néven ismert, és bár nem ez az első módszer az ilyen akadályokon való átlátásra, számos dologban fejlettebb, mint a többi – működhet például anélkül, hogy tudná, hogy milyen messze van a rejtett tárgy.
A rendszer úgy is képes működni, hogy nem támaszkodik a ballisztikus fotonokra, ahogyan más megközelítések teszik – ezek olyan fotonok, amelyek képesek eljutni a rejtett tárgyba és onnan vissza egy szóródási mezőn keresztül anélkül, hogy eltorzulnának.
Rengeteg lehetséges felhasználási lehetősége létezik egy ilyen rendszernek, például az önvezető autók navigálása heves esőzés közben, vagy akár a Föld (vagy más bolygók) felszínéről fotók készítése felhőködben. A kutatók szívesen folytatnának kísérleteket további forgatókönyvekkel és zavaróbb környezetekben.
A jelenlegi rendszerek nem igazán alkalmasak a köd és a köd által okozott fényszóródás kezelésére.
A LiDAR például kiválóan érzékeli azokat a tárgyakat, amelyeket az emberi szem nem lát, de gondjai vannak, amikor eső vagy köd zavarja a részletes lézeres letapogatást. A továbbiakban ez a rendszer megoldhatja a problémát.
Érdemes megjegyezni, hogy az ezzel a módszerrel végzett felderítés percekig és akár egy óráig is eltarthat, így még rengeteg optimalizálásra van szükség. De az emberi szem által nem látható rejtett tárgyak háromdimenziós érzékelése óriási előrelépés. A kísérleteket tovább folytatják különböző zavaró időjárási körülmények modellezésével.
Forrás: Science Alert
https://www.sciencealert.com/new-visualisation-system-can-peer-through-clouds-and-fog
Olvasási idő: 2 perc 15 másodperc
A robotikai kutatások nehezen reprodukálhatók, részben a robotok számtalan egymással kölcsönhatásban lévő alkatrészének köszönhetően. Ezek az összetevők általában összetettek, csak részben figyelhetők meg, és olyan mesterséges intelligencia-technikákkal vannak kiképezve, amelyeknél a teljesítmény nagymértékben változik az egyes környezetekben.
Az autonóm vezetési terület sajátos kihívásainak kezelése érdekében az ETH Zürich, a Toyota Technológiai Intézet, a montreali Mila és a NuTonomy kutatói kidolgozták az úgynevezett Decentralizált Városi Együttműködési Benchmarking Hálózatot (DuckieNet), amely a nyílt forráskódú Duckietown platform használatára épül. A DuckieNet keretet nyújt mind az észlelési, mind a navigációs algoritmusok fejlesztéséhez, teszteléséhez és telepítéséhez, a kutatók szerint nagyon jól skálázható, és olcsó az építése.
Forrás: VentureBeat
A Duckietown projektben, amelyet az MIT 2016-os végzős osztálya tervezett, olcsó, Duckiebots elnevezésű, kerekes robotokat alkalmaznak. Az egyetlen fedélzeti szenzor egy előre néző kamera; egy Raspberry Pi kezeli a számításokat és egy pár egyenáramú motor hajtja a kerekeket. A Duckietown edzőszőnyegekből és ragasztószalagokból épített utakból, valamint a robotok által használt navigációs táblákból áll. A közlekedési lámpák ugyanolyan hardverrel rendelkeznek, mint a Duckiebotok (a kerekeket leszámítva), és képesek érzékelni, számítani és működni LED-jeiken keresztül.
A DuckieNet a Duckietownra épül, speciális alkatrészek hozzáadásával a platformhoz.
A szerver gépi tanulási algoritmusokat, referenciaértékeket és eredményeket tárol. Kiszámítja a ranglistákat, feladatokat küld a kiértékelő gépeknek. Az értékelő gépek, amelyek lehetnek helyi vagy felhőalapúak, autonóm vezetési szimulációkat futtatnak. A DuckieNet telepítéssel rendelkező fizikai laboratóriumok valós kísérleteket végeznek, és az „őrtornyok” lokalizációs hálózata (alacsony költségű struktúrák, amelyek ugyanazt az érzékelést és számítást alkalmazzák, mint a Duckiebotok) nyomon követi a Duckiebotok testén elhelyezett címkéket.
Forrás: VentureBeat
A DuckieNet bizonyos szempontból hasonlít az AWS DeepRacerhez, az Amazon szolgáltatásához, amely felhőalapú szimulátort biztosít a fejlesztőknek az autonóm vezetési modellek fejlesztéséhez és egy modellautóba történő telepítéséhez. De a DuckieNet felhasználói meghatározhatnak olyan referenciaértékeket, mint az átlagos helyzeteltérés (egy Duckiebot oldalirányú elmozdulása a sáv közepétől) és az átlagos tájékozódási eltérés (az átlagos tájolás a sáv tájolásához viszonyítva) a szervernek elküldött Docker-tárolókban. (Az algoritmusokat Docker-tárolóként is be lehet nyújtani és meg lehet figyelni.) Ezenkívül olyan feladatok kivételével, mint a kísérletek alaphelyzetbe állítása és a Duckiebotok újratöltése, a platform teljesen autonóm.
A kutatók szerint a DuckieNet egyik legfontosabb alkalmazási lehetősége a kutatási versenyek megrendezése. Valójában a DuckieNet-et 2019 eleje óta használják az AI Vezetési Olimpián, amely egy kétévente megrendezésre kerülő verseny. Célja, hogy bemutassa az autonóm járművezetési fejlesztések aktuális állapotát. A DuckieNet bemutatja a teljesítménymutatókat és a ranglistákat, miközben hozzáférést biztosít az alapul szolgáló nyers adatokhoz, beleértve a nyílt forráskódú alapadatokat és a dokumentációt.
“Véleményünk szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség a robotika reprodukálható kutatása érdekében, és ennek eléréséhez az értékelést ugyanolyan feltételekkel kell figyelembe vennünk, mint magukat az algoritmusokat” – írták a kutatók munkájukat ismertető cikkükben. „Ily módon a kutatási és fejlesztési folyamatok alapján történő tervezéssel elérhetjük a reprodukálhatóságot. Ennek nagy léptékű elérése hozzájárul a robotika kutatásának szisztematikusabb értékeléséhez, és növeli a fejlesztés előrehaladását. ”
Forrás: VentureBeat
https://venturebeat.com/2020/09/10/duckienet-lets-developers-test-autonomous-vehicle-systems-using-toy-cars/
Olvasási idő: 1 perc 45 másodperc
A General Motors és a Honda szövetségre lép Észak-Amerikában az elektromos és autonóm jármű technológiai fejlesztések költségeinek csökkentése érdekében.
A nem kötelező erejű egyetértési megállapodást szeptember 3-án jelentették be, és a vállalatok elmondták, hogy a járművekre, valamint a motorokra és a sebességváltókra vonatkozó ismereteiket tervezik megosztani.
Ez egy újabb jele a növekvő konszolidációnak az autóiparban, mivel a vállalatok hatalmas tőkekiadásokkal néznek szembe a jelenlegi termékek, valamint az akkumulátoros és önvezető járművek fejlesztése terén.
Nem közöltek részleteket arról, hogy melyik járművek közös fejlesztésére kerül majd sor, de a cégek bejelentették, hogy a tervezett munka azonnal elkezdődik és elektromos és belső égésű motorokkal meghajtott járművekre is vonatkozik majd. A mérnöki munka a jövő év elején indul. Együttműködnek majd a gyártással, az alkatrészek beszerzésével, a kutatással és a kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatban is.
Ez év elején a versenytárs Ford hasonló megállapodást kötött a német Volkswagennel, míg az olasz-amerikai autógyártó, a Fiat Chrysler 2021 elején a francia PSA Peugeot-val tervez fúziót.
A GM és a Honda megállapodása szerint mindkét cég együttműködik egy sor jármű gyártásában, amelyeket mindkét cég a saját márkája alatt forgalmaz majd.
Áprilisban a cégek bejelentették, hogy két elektromos járművön dolgoznak együtt a Honda számára, amelyek a GM globális elektromos jármű platformján alapulnak. Az üzemanyagcellán való munka 2013-ban kezdődött, így nem meglepő, hogy azóta bővült az együttműködés.
“A szövetség további erőforrások felszabadításával mindkét vállalat esetében elősegíti a jövőbeli mobilitási innovációba történő beruházások felgyorsítását” – mondta Mark Reuss, a GM elnöke nyilatkozatában.
“Észak-Amerikában jelentős költséghatékonyságot érhetünk el, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a jövőbeni mobilitási technológiába fektessünk be, miközben megtartjuk saját, versenyképes termékkínálatunkat” – mondta nyilatkozatában Seiji Kuraishi, a Honda ügyvezető alelnöke.
A szövetséget mindkét társaság felső vezetőiből álló közös bizottság irányítaná – áll a közleményben. Az együttműködés lehetővé tehetné, hogy az egyik cég a másik számára gyártson járműveket egyik amerikai gyárában. Viszonylag egyszerű lenne Hondákat gyártani a GM összeszerelő során, ha a járművek ugyanazon a platformon épülnének, ugyanolyan meghajtással.
Az ugyanolyan alapokon épülő Hondák és GM járművek között nehéz lehet különbséget tenni, bár a GM inkább a teherautókra és nagyobb járművekre, míg a Honda inkább személyautókra fókuszál majd várhatóan.
A nyilatkozatok szerint ugyanakkor nem várható teljes fúzió az amerikai és a japán autógyártó között.
Forrás: Chicago Tribute
https://www.chicagotribune.com/business/ct-biz-gm-honda-alliance-deal-20200903-lyihtu22jzcfxbwfzacarvnhre-story.html
Olvasási idő: 1 perc 45 másodperc
Az Egyesült Államok Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatala (NHTSA) megjelentette autonóm jármű online nyomkövető eszközét, egy olyan térképet, amely megmutatja azokat a helyeket, ahol a járműveket közutakon tesztelik.
A térkép egy kísérleti program, amely immár országszerte 17 városban mutatja be a teszteléseket és a biztonsági ügynökség szerint ez a szám még növekedni fog, ahogy a tesztelő cégek egyre több információt küldenek majd be.
„Minél több információval rendelkezik a nyilvánosság az automata vezetési rendszerek közúti teszteléséről, annál jobban megértik majd ennek az ígéretes technológiának a fejlődését” – mondta nyilatkozatában James Owens, az NHTSA vezető helyettese.
A kritikusok szerint viszont a térkép kizárólag olyan információkra támaszkodik, amelyet a vállalatok önként közölnek, amiben nem követelmény a biztonsági adatok bemutatása. Így az információk, amik a nyilvánossághoz eljutnak, messze nem lesznek teljeskörűek.
A térkép az alábbi városokról közöl adatokat: Austin és Dallas Texas államban; Ohio-ban Columbus; Michiganben Detroit és Milford; Colorado-ban Denver és Golden; Floridában Jacksonville és Orlando; Phoenix; Pittsburgh; Utah-ban Salt Lake City, Park City, Lehi és St. George; San Fransisco és Washington.
Kilenc államban eddig tíz cég jelentkezett a kísérleti térkép projektbe. De ez csak a töredéke azoknak, amelyek valójában teszteléseket végeznek. Csak Kaliforniában több mint 60 cégnek engedélyezték az autonóm járművek közutakon való tesztelését.
Az ügynökség elmondta, hogy a cégek rugalmasan dönthetnek arról, hogy milyen típusú információt osztanak meg. Ez a kritikusok szerint ahhoz vezethet, hogy a cégek kihagynak olyan kritikus adatokat, mint a balesetek száma vagy, hogy hány alkalommal kellett a biztonsági vezetőnek közbeavatkoznia és átvenni a kontrollt a járműtől.
„A legjobb esetben ez egy olyan térkép lesz, amelyen csak azok a cégek szerepelnek, akik a részvétel mellett döntöttek. Legrosszabb esetben viszont egy megbízhatatlan adatgyűjtemény, amely az NHTSA hallgatólagos jóváhagyásával a biztonság bizonyítékának tűnik majd.” – mondta Jason Levine, az Autóbiztonsági Nonprofit Központ ügyvezető igazgatója.
Szerinte a kormánynak sztenderdizált, összehasonlítható adatokat kellene gyűjteni az összes autonóm jármű tesztelő cégtől, hogy az emberek összehasonlíthassák az egyes cégek biztonsági adatait.
Az NHTSA szerint mivel gyorsan változik az autonóm jármű technológia, ez az önkéntes partnerség az iparággal lehetőséget biztosít arra, hogy gyorsan eljussanak az információk a nyilvánossághoz. Az információk körét a jövőben várhatóan bővítik majd.
Forrás: AP News
https://apnews.com/8606efa2633f7b75b850d326bb8a1537
Olvasási idő: 1 perc 15 másodperc
Az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hatósága (FAA) zöld utat adott az Amazonnak, hogy elkezdhesse tesztelni drónnal történő áruszállítási szolgáltatását az Egyesült Államokban. Az FAA Part 135-ös tanúsításával az Amazon drónjai repülhetnek az operátor látóterén kívül is. A tanúsítás megszerzése kulcsfontosságú mérföldkő az Amazon évek óta tartó erőfeszítéseiben, hogy kereskedelmi drón szállításokat indítson. A végső cél olyan drónok telepítése, amelyek maximum 30 perces távolságokon végeznek áruszállítást.
Forrás: ZD Net
“Ez a tanúsítás fontos előrelépés a Prime Air számára, és jelzi az FAA bizalmát az Amazon autonóm drón-szállítási szolgáltatásának működési és biztonsági eljárásai iránt.” – mondta közleményében David Carbon, a Prime Air alelnöke. “Folytatjuk a technológiánk fejlesztését és finomítását annak érdekében, hogy a szállító drónokat teljes mértékben integráljuk a légtérbe, és szorosan együttműködünk az FAA-val és más szabályozókkal szerte a világon, hogy megvalósítsuk a 30 perces szállításról szóló elképzelésünket.”
A Part 135-ös tanúsítványt olyan drónnal szállító cégek nyerték még el, mint az Alphabet tulajdonában lévő Wing és a UPS. A tanúsítás megszerzése érdekében az Amazon több ezer repülési órát regisztrált. A vállalat azt állítja, hogy finomította teljesen elektromos drónját, hogy biztonságosabb legyen, és érzékelő-elkerülő rendszerrel szerelte fel.
Az Amazon 2016-ban végezte első drónnal való teszt szállítását az angliai Cambridge-ben. A vállalat egy kiterjedt logisztikai hálózat kiépítésének részeként kezdte meg önálló drónos szállítási erőfeszítéseit. Saját szállítási hálózatának kiépítése segíthet az Amazonnak az egyre növekvő ügyfélkörével járó költségei csökkentésében.
A szállító drónok építése mellett az Amazon az elmúlt években saját teherszállító repülőgép flottáját is útjára indította, tengeri szállító hajókból, teherautókból és helyi áruszállító járművekből álló hálózatával együtt. Megvizsgált ezen kívül az egyéb szállítási lehetőségeket is, például a robotokat.
Forrás: ZD Net
https://www.zdnet.com/article/amazons-prime-air-drone-delivery-system-earns-key-faa-certification/
Olvasási idő: 3 perc 25 másodperc
Majdnem minden önvezető autón dolgozó cég Lidar-t használ jelenleg. Az Uber, a Waymo és a Toyota is, kivéve a Teslát.
Az önvezető rendszerek érzékelésére alapvetően két technológia létezik: a Lidar és a komputeres látás.
A Lidar egy távolságmérő módszer, mely egy lézer kibocsátásán, majd annak mérésén alapul, hogy a fény mennyi idő alatt érkezik vissza. Az alapja hasonló, mint a radaré, de ebben az esetben lézert használnak rádióhullámok helyett. A technológia rendkívül pontos, akár milliméteres pontosságig képes észlelni a tárgyakat.
A komputeres látás a mesterséges intelligencia egy területe, amely megtanítja a számítógépeket a látható világ megértésére. Ez alapvetően az emberi látás technológiára való lefordítása.
A Tesla nagymértékben a komputeres látásra támaszkodik, és ellene van a Lidar szenzoroknak. Ugyanakkor rajtuk kívül mindenki más Lidart használ. Musk egyszer azt nyilatkozta, hogy „a Lidar használata bolondság…és mindenki bolond, aki a Lidarban bízik”.
A legnyilvánvalóbb ok, amiért a Tesla más utat választ, a költségek kérdése. Egyetlen Lidar eszköz autóba építésének költsége nagyjából 10 ezer dollár. A Google Waymo projektje során a tömeggyártás bevezetésével képes volt enyhén csökkenteni ezt a számot. De a költségek még így is jelentősek. A Tesla nagy figyelmet fordít a költségeire, és igyekszik anyagilag elérhetővé tenni autóit. A Lidar költségének hozzáadása az amúgy is drága autóihoz, már megnehezítené ezt.
Az egyik legfontosabb és leginkább hangsúlyozott nézet az emberi látással való összefüggés. Emberként nem bocsátunk ki minden irányba lézert, hogy tudjunk autót vezetni. Az autóknak sem szabadna ezt tenni, ahogy Elon Musk említette. Minden, amit az utakon látunk, teljes mértékben vizuális információ. Minden jelzés, kanyar és kereszteződés azért van ott, hogy segítsen minket a tájékozódásban. Ezek mindegyike álló tárgy, ami megkönnyíti a Lidar számára, hogy pontosan észlelje őket. A problémák akkor jelentkeznek, amikor mozgó tárgyak vannak az úton. Emberek, kutyák, repülő műanyag zacskók, csupa olyan mozgó tárgy, amellyel gyakran találkozunk az utakon. A Lidar nem képes észlelni, hogy ezek hogyan mozognak, vagy akár mik ezek a tárgyak. A Lidar nem képes különbséget tenni egy bukkanó és egy műanyag zacskó között. Pedig ez elég jelentős kérdés. Ha nagy sebességgel haladunk az autópályán, és egy műanyag zacskó van az úton, nem kell hirtelen megállnunk. Nem lenne nagy probléma, ha elütnénk. Ha viszont megállunk, az már veszélyes. A mögöttünk jövők valószínűleg nem tudnak ugyanolyan hirtelen lefékezni. Az ilyen helyzetek jól mutatják, hogy milyen részletekre is oda kell figyelni egy önvezető autó gyártása során.
A Tesla világossá tette, hogy kamerákból és radarból álló rendszere képes felismerni, hogy milyen tárggyal találkozik. Egy előre néző radar gyorsan meg képes mondani, hogy van-e valami problémás az autó előtt az úton. Amikor megjelenik egy tárgy, a kamerák eldöntik, hogy mi az, és az autó azután tud reagálni a helyzetre.
Egy másik fontos kérdés az alkalmazkodás. A Tesla versenytársaival kapcsolatban az egyik probléma az alkalmazkodóképesség hiánya. A legtöbb rendszer nagymértékben támaszkodik a rendkívül pontos térképekre, és sosem tesztelték valós utakon. A Waymo már végzett városi teszteket, de csak nagy utakon megbízható térképekkel. A megvilágítás, az időjárási körülmények, és a forgalom ezekben az esetekben ideális volt. A mindennapokban ritkán ideálisak a körülmények. A kisebb utak, váratlan kanyarokkal és változó méretű sávokkal, sokkal gyakoribbak. Ezen kívül a Tesla olyan autókat gyárt, amiket meg is lehet venni. Az emberek már több milliárd mérföldet vezettek Tesla autókkal, míg a Waymo-k csak nagyjából 10 millió mérföldet. A Tesla által valós utakon gyűjtött bonyolult és előrejelezhetetlen adatmennyiség felbecsülhetetlen. Így tud tanulni és egyre javulni a rendszer.
A Cornell Egyetem által publikált cikk szerint a következő fontos kérdés a pontosság. A cikk azt tárgyalta, hogy miként lehet a sztereó kamerákkal 3D-s térképet létrehozni, amely majdnem olyan pontos, mint egy Lidar-térkép. Az eredményeik szerint néhány kamerával majdnem ugyanazt a pontosságot lehet elérni, mint a jóval drágább Lidarral.
Mivel rengeteg pénzt költenek az egymással versengő cégek az önvezető autók fejlesztésére, minden bizonnyal egy nap az utakra kerülnek ezek a járművek. A fejlesztéseknek egyelőre sokféle módja van, még az is lehet, hogy ezek kombinációját fogják használni.
Ami a Teslának előnyt jelent egyelőre, hogy ezeket az autókat már meg lehet venni. Egy Waymo vagy Uber autót viszont nem vehet meg az ember. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy ők lesznek a nyertesek az önvezető autók fejlesztési versenyében.
Forrás: Towards Data Science
https://towardsdatascience.com/why-tesla-wont-use-lidar-57c325ae2ed5
Olvasási idő: 1 perc 30 másodperc
A Ford önvezető járművei készen állnak arra, hogy megkezdjék az automata parkolási rendszer egy hónapos tesztjét egy detroiti garázsban, mely szemlélteti, hogy az önvezető autók hogyan forradalmasíthatják a városi autóipari élményt.
Forrás: USA Today
A járművek bemutatják, hogy a rendszer képes automatikusan beparkolni és kiparkolni a parkolóhelyről, elkerülni az akadályokat, beleértve a gyalogosokat, más parkoló járműveket és olyan kisebb tárgyakat, mint például egy palack víz vagy egy macska.
A járművek olyan technológiát használnak, mely már elérhető a Ford járművekben, mondta Greg Stevens a Ford vezetést segítő technológiákkal foglalkozó részlegének menedzsere.
Az automata technológiákat gyártó Bosch Lidar-ral, az önvezető járművek által használt térképezési technológiával és más érzékelőkkel látja el a garázst – felhasználva a ma kereskedelemben kapható alkatrészeket is. A cég Németországban már mutatott be hasonló technológiát, ám Észak-Amerikában ez az első hivatalos demonstrációja – mondta a Bosch mobilitási megoldások értékesítésének igazgatója, Kevin Mull. A bemutató nem nyilvános.
Forrás: USA Today
Az “automatizált parkolóinas”, ahogy a Ford és a Bosch nevezi a szolgáltatást, 15% – 20% -kal növelheti a garázs kapacitását, mivel a járművek közelebb parkolhatnak egymáshoz, ha nem kell helyet hagyni az ajtók kinyitására és az emberek ki- és beszállására. „Ez leveszi az emberek válláról a parkolás terhét”, mondta Stevens, a Fordtól.
Amikor egy vezető beindítja a funkciót, utasítást kap, hogy álljon meg egy kijelölt helyen a garázs bejárata közelében, és szálljon ki a járműből. A rendszer ezután a járművet a legközelebbi üres helyre irányítja. A jármű fedélzeti érzékelőket használ a parkoláshoz. Amikor a sofőr készen áll az indulásra, a jármű odahívható, hogy vegye fel őt a bejárat közelében.
Amellett, hogy a funkció megszabadítja az embereket a parkolási nehézségektől, a rendszer az elektromos járműveket töltőpontokhoz is elirányíthatja. Arra is alkalmas lehet, hogy a járművek összehangolásával az emberek gyorsabban hagyhassák el a helyszínt munka, vagy koncert illetve sportesemények után.
Forrás: USA Today
https://eu.usatoday.com/story/money/cars/2020/08/28/self-driving-cars-ford-bosch-automated-valet-parking-detroit/5642487002/
Olvasási idő: 1 perc 40 másodperc
A Ford megkezdte új gyárának építését a michigani Dearbornban már működő pickup gyára mellett. Az új gyár célja a közelgő F-150-es elektromos pickup teherautó gyártása lesz.
Az elektromosítás az autógyártás minden szegmensére hatással van, így a Ford, lévén vezető a pickup teherautók gyártásában, nem engedheti meg magának, hogy ne készítsen elektromos változatot is.
A Ford tavaly nagyjából 900 ezer F sorozatú pickup teherautót adott el, ami 42 milliárd dolláros bevételt jelentett számukra. Az amerikai autógyártó azt tervezi, hogy most elektromos F-150-est dob a piacra, de erről még nem sok mindent lehet tudni.
Darren Palmer, a Ford Team Edison vezetője, amikor a F-150 teljesen elektromos verziójának elindítását bejelentette, elmondta, hogy a modell piacra kerülését „2022 előttre” tervezi.
Ezzel az F-150 egy sorba kerül azokkal az új elektromos pickup teherautókkal, amelyeket „2021 vége felé” terveznek bemutatni, mint például a Tesla Cybertruck és a GMC Hummer EV.
Bár az év elején a Ford megerősítette, hogy a gyártás 2022-ben kezdődik. A gyártó jelenleg egy jövőre megjelenő újratervezett F-150-esen dolgozik.
Miközben újratervezi gyárait a teherautó új változatának gyártására, a Bloomberg riportja szerint a Ford elkezdett egy új gyárat is felépíteni az eddigi dearborn-i gyár mellett az új elektromos verzió gyártására.
A Ford a következő hónapban ideiglenesen bezár egy gyárat Michiganben, hogy gépeket telepítsen a jövőre eladásra kerülő átalakított F-150 pickup gyártásához. Az autógyártó új épületet is épít a michiganbeli Dearborn teherautó-gyár mellett, hogy az F-150 elektromos verzióját építsék a projektet ismerő emberek szerint. A prototípus gyártása várhatóan a jövő évben kezdődik – nyilatkozták a nevük elhallgatását kérő informátorok.
Míg az első gyártási prototípusok jövőre várhatók, a tényleges piaci mennyiség gyártása nem várható 2022 előtt. Érdekesség, hogy ez a Ford első elektromos járműve, amit teljes egészében az Egyesült Államokban gyártanak. A Ford idén jelentette meg a piacon a Mustang Mach-E-t, de az Mexikóban került legyártásra.
A hivatalos 2022-es bevezetési dátummal a Ford F-150 Electric, a Tesla Cybertruck, a Rivian R1T, a Lordstown Endurance és számos más, 2021-re tervezett elektromos kisteherautó után érkezik.
Mindazonáltal ezen programok mindegyike új gyárak építésén vagy a meglévő gyárak jelentős átalakításán alapul, így bármelyik ütemezése csúszhat.
Forrás: Electrek
https://electrek.co/2020/08/25/ford-construction-new-factory-electric-f-150-pickup-truck/
