Olvasási idő: 55 másodperc
A Volkswagen bejelentette, hogy saját akkumulátor gyárat alapít. Sok autógyár gyárt elektromos és hibrid járműveket is, de többnyire csak néhány akkumulátor gyártóra támaszkodnak alkatrészeik beszerzésében. Így az energia tárolási rendszerek tekintetében nincs igazán különbség a különböző elektromos autók között. A Volkswagen úgy döntött, hogy nem külső gyártóra támaszkodik a jövőben akkumulátorai beszerzésében, hanem saját gyárat alapít Németországban.
Az elektromos meghajtású autók jó megoldást jelentenek a környezetszennyezési problémákra, de nincs hatékony eszköz az elektromosság hordozhatóvá tételére, tárolására. Az elektromos autókban jelenleg használt akkumulátoroknak korlátozott a kapacitásuk, általában 500-600 km vagy kevesebb, hosszú ideig tart a töltésük, a használattól veszítenek hatékonyságukból és drágák.
Minél több akkumulátorgyártó cég van, annál több a lehetőség új ötletekre és technológiákra. Az erre a területre összpontosító további kutatási és fejlesztési részlegek növelik a versenyt és jobban lehet majd válogatni közöttük minőség szerint. Ha az elektromos akkumulátorok jelentősen javulnak, jobban felveszik majd a versenyt a hagyományos meghajtási módokkal, és leválthatják a környezetszennyező megoldásokat.
A Volkswagen új üzeme sem feltétlenül hoz nagyobb újításokat a területre, de növeli a versenyt és egy lépés lehet az akkumulátor-technológia fejlődésének ösztönzésében.
Forrás: Forbes
https://www.forbes.com/sites/ellenrwald/2019/05/15/volkswagens-new-battery-plant-could-be-a-game-changer-in-electric-vehicle-strategy/#1ac6b70d1df7
Olvasási idő: 2 perc 21 másodperc
A digitális technológia legmodernebb fejlesztéseinek köszönhetően, mint például a robotika, a mesterséges intelligencia és a nagy teljesítményű fedélzeti számítógépek, a néhány éve még csak filmeken és könyvekben létező autonóm járművek immár valósággá váltak.
2020-tól az európai piacon is elérhetők lesznek az önvezető autók. Mik az előnyök? Hogy fog az EU megbirkózni az vezető nélküli járművek szektorában felmerülő kihívásokkal? Infografikánk ezekre a kérdésekre ad választ.
Miért jó nekünk, európaiaknak, ha önvezető autóval járunk?
Az EU-ban az összes közúti baleset 95 százaléka emberi hiba következménye. 2017-ben például egy év alatt 25.300 ember vesztette életét az európai utakon. A vezető nélküli autók és szállító járművek drasztikusan csökkenthetik ezeket a számokat, és növelhetik a biztonságot. Ezen kívül az új digitális technológiáknak köszönhetően csökkenhet az üvegház hatású gázok kibocsátása, a légszennyezettség és a forgalmi dugók száma is. A mobilitást is lehetne javítani azok számára, akik nem tudnak autót vezetni: az idősek, valamint a mozgásukban korlátozottak.
A következő években várható exponenciális növekedés az önvezető járművek piacán magával hozza az új munkahelyek teremtését és akár 620 milliárd eurós bevételnövekedést 2025-ig.
Melyek az autonóm járművek legnagyobb kihívásai az Unióban?
Közúti biztonság: mivel az autonóm járműveknek meg kell osztozniuk az utakon a hagyományos járművekkel, gyalogosokkal és a kétkerekűekkel, a megfelelő, európai szintű törvényi szabályozás és harmonizáció elengedhetetlen a közúti közlekedésben.
Felelősségre vonási problémák: az önvezető autók esetében a sofőr átadja a kormányzást a gépnek, így a hatályos európai szabályozásnak tisztáznia és pontosítania kell, ki a felelős a balesetért: a gyártó vagy az autó vezetője?
Adatkezelés: Az EU adatvédelmi szabályozása érvényes az automatizált szektorra is, azonban nincsenek az ágazatra specifikált kiegészítései, melyekkel garantált lehet az önvezető járművek kibertámadás elleni védelme.
Etikai kérdés: Az önvezető járművek működése, használata során nem sérülhet az emberi méltóság és a szabad döntés joga. A mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós iránymutatások kidolgozása folyamatban van, de különleges előírások kidolgozására még szükség van.
Infrastruktúra: A kutatásba és az innovációba történő jelentős beruházások elengedhetetlenek a technológiák fejlesztéséhez és a szükséges infrastruktúra kiépítéséhez.
Mit tesz az Európai Unió?
Miközben az önvezető járművek technológiai fejlődése rendkívül progresszív, már-már tolvajtempójú, az Uniós tagállamok illetékesei az általános szabályozási keretek kidolgozásán munkálkodnak. Az Európai Bizottság automatizált mobilitásra vonatkozó kommünikéjét követve, Wim van de Camp, az EP tagja egy saját kezdeményezésű riportot készített, melyet a Parlament január 15-én elfogadott. Ennek értelmében az uniós törvényhozásnak valamennyi közlekedési módra ki kell terjednie, beleértve a rövid távú tengeri és belvízi szállítmányozást, csomagok drónokkal történő kézbesítését és a könnyű vasúti rendszereket is. A nemzetközi szintű szabványosítási folyamatok során figyelembe kell venni a járművek határokon átnyúló biztonságát és az átjárhatóságot.
A járművekben kötelezővé kell tenni az esemény adat-felvevőket, annak érdekében, hogy az esetleges balesetek kivizsgálása és a felelősség megállapítása objektív legyen. Az új technológia megbízhatóságát előtérbe helyezve a lakosság bizalmának növeléséhez elengedhetetlen az adatvédelmi- és etikai felvetések késedelem nélküli kidolgozása. Végül, de nem utolsó sorban különös figyelmet kell fordítani a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékkal élő személyek számára elérhető önjáró járművek kifejlesztésére a nemrég elfogadott javaslat szerint.
Olvasási idő: 50 másodperc
Napokon belül kigurulhat Svédországban a közutakra az a 26 tonnás teherautó, amely hús-vér ember nélkül közlekedik.
Két évvel ezelőtt számoltunk be a svéd startup, az Einride fejlesztéséről, a T-podról, amely teljes önvezetésre képes. Éppen ezért valódi fülkére sincs szüksége, sőt még szélvédője sincs. A svéd közlekedési hatóság (STA) jóváhagyta a T-pod közúti tesztelését és egészen 2020. december 31-ig engedélyt adott az Európában egyedülálló kísérletre.
A T-Podot 200 kWh teljesítményű akkumulátorcsomaggal szerelték és egy feltöltéssel legalább 200 kilométert tud megtenni. A jármű rakterében 15 euro-raklap fér el és össztömege eléri a 26 tonnát, ezért korántsem nevezhető kis teherbírásúnak. Végsebességét 85 kilométer/órában korlátozták le a tesztelés miatt. A jármű egy ipari parkban, egy terminál és egy raktárépület között fog közlekedni, ilyen szakaszokon pedig még ekkora tempóra sincs szükség.
A T-Podot irányító Nvidia drive szoftver a külső kamerák képeit, elektromágneses hullámokat használó radarok, a lézerradarok (LIDAR), valamint a 360 fokos kameranézetet veszi igénybe a megfelelő tájékozódás érdekében. A jármű irányításához szükséges 5G-hálózatot a skandináv Teila biztosítja a projekthez.
Forrás: Vezess
https://www.vezess.hu/haszongepjarmu/2019/05/07/onvezeto-teherautot-tesztelnek-a-svedek/
Olvasási idő: 40 másodperc
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről hívtak meg minket a tököli reptérre, hogy kipróbálhassuk az önvezető Smartot. Két ember még így is be tud ülni, és olyan cuccok vannak benne, mint a lézerszkenner, a 2 centi (!) pontosságú GPS és a nagysebességű adatátvitelt támogató rádiórendszer.
Mint minden prototípusnál, itt sem a szépségdíjas megoldásokon volt a hangsúly, higgyék el, ültem már olyan autógyári prototípusban, amelyik primitívebb volt, mellesleg megbízhatatlanabb is. De kit zavar, hogy az autonóm vezetés billenő kapcsolóval aktiválható? Igaz, itt-ott néha megbicsaklott a szoftver, de nyugi: újraindítottuk, és már nem volt gond, a film elkészítésekor sem emberéletben, sem anyagi javakban nem esett kár.
YouTube videó:
https://www.youtube.com/watch?time_continue=2&v=10tpQcmq36A
Valószínű, hogy a projektből kikerülő kezdő mérnökök a témával fognak foglalkozni, hiszen itthon több nagy cég foglalkozik az autonóm járművek fejlesztésével, többek között a projektet részegységekkel támogató Knorr-Bremse.
Forrás: Totalcar
https://totalcar.hu/magazin/2019/05/10/akik_megtanitjak_a_smartot_onvezetni/
Olvasási idő: 50 másodperc
A magyar gyárral is rendelkező Allison leginkább a közepes és nehéz teherbírású haszonjárművekhez fejlesztett automata váltóiról lehet ismerős. Ha van valaki, aki aggódva figyelhette az elektromobilitással kapcsolatos trendeket, akkor az éppen ez a cég lehetett. Most úgy döntöttek előre menekülnek: bemutatták kompakt elektromos buszok számára fejlesztett hajtásláncukat.
Az új, ABE névre keresztelt hajtás elektromos hajtott tengelyből (e-tengely), elektromotorból, egy- vagy többsebességes váltóműből, olajhűtőből, szivattyúból és vezérlőelektronikából áll. A hajtáslánc 100 százalékban hasznosítja a rekuperáció, vagyis a fékezési energia visszanyerésből fakadó nyomatékot, illetve nemcsak szokványos városi forgalomban, hanem emelkedőkön is megfelelő nyomatékot biztosít.
A főegység 13 tonnás tengelyterhelésig használható, és az Allison szerint több erőt és nyomatékot közvetít, mint bármely más e-hajtási rendszer ebben a kategóriában. A duális motorral a tengely folyamatos erőátvitele 400 kilowatt (536 LE) a csúcsteljesítménye 550 kW, vagyis 740 LE. Az elektromotornál alkalmazott új hűtés lehetővé teszi, hogy a jármű hosszabb időn keresztül futhasson a csúcsteljesítmény közelében.
Az Allison új ABE-szériája az Alexandra Dennis Enviro500 típusú háromtengelyes autóbuszokban fog debütálni, amelyek az észak-amerikai Foothill Transitnál állnak forgalomba.
Fotó: Allison
Forrás: Vezess
https://www.vezess.hu/haszongepjarmu/2019/05/03/elektromos-buszokhoz-fejlesztett-hajtaslancot-az-allison/
Olvasási idő: 45 másodperc
A tavalyi félmilliárd dollár értékű megállapodás után most egy nagy zsák pénzt ad az Ubernek a Toyota. Az önvezető autós irány miatt nyitnak a japánok ennyire az amerikai közösségi taxis cég felé.
A Toyota még tavaly augusztusban jelentette be, hogy önvezető Toyota Siennákat fejleszt az Uber számára. A félmilliárd dolláros projekt lényege, hogy a közösségi taxis cég flottájában 2021-től megjelenő sofőr nélküli taxik a japánok autói legyenek.
A Toyota a Densóval és a Softbank Vision Funddal közösen összesen egymilliárd dollárt pumpál az Uber önvezető technológiát fejlesztő részlegébe, az Uber ATG-be. A Toyota a harmadát adja a keretnek, így a korábbi félmilliárdos megállapodás után már egész szép pénze áll a cégben. Azon túl persze, hogy ezért majd ő adhatja a Siennákat, technológiai oldalról is nagy haszna lehet a buliból. Az Ubernek egész előrehaladott autonóm fejlesztései és hatalmas ezzel kapcsolatos adatbázisa van, óriási haszna lehet a Toyotának abból, ha ezekhez hozzáfér.
Forrás: Totalcar
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2019/04/29/a_toyota_megint_egy_vagyont_tol_az_uberbe/
Olvasási idő: 35 másodperc
Egyelőre csak Amerikában és az Egyesült Királyságban vezette be a Google a Térképek szolgáltatásába azt az új funkciót, amivel az elektromos autóval utazók járnak nagyon jól.
Jó hírrel szolgál a Google azoknak, akik elektromos autóval utaznak. A cég egy újabb funkciót készített a Térképek szolgáltatásába, ami megmutatja, egy adott töltőállomás épp mennyire leterhelt – vagyis, hogy mennyit kell várni, hogy az illető töltőre tehesse a kocsiját. Ennek köszönhetően a sofőr könnyen megtalálhatja azt a töltőpontot, ahol a legkisebb a várakozási idő.
A hazai elektromos autósoknak rossz hír, hogy egyelőre csak az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban érhető el a funkció – ott viszont az asztali gépen és a mobilos verzióban egyaránt. Remélhetőleg hamarosan más országokban is elérhetővé teszi a fejlesztést a cég.
Forrás: HVG
https://hvg.hu/tudomany/20190424_google_terkep_google_maps_elektromos_auto_toltese_toltoallomas_toltooszlop
Olvasási idő: 40 másodperc
Kaliforniában indult a Kenworth és a Toyota közös projektje, amely áruterítésre hidrogén-hajtású nyerges vontatókat használ. Ezek még mindig nem versenyezhetnek hatótávban a dízel-kamionok képességeivel, de a tisztán elektromos hajtásnál jobb eredményeket ígérnek.
A konkrét program célja az, hogy a Los Angeles-i kikötőből induló teherforgalom egy részét null-emissziós járművekkel bonyolíthassák, ezt a kaliforniai környezetvédelmi ügynökség jelentős összeggel támogatta is.
A két éve bemutatott Kenworth-Toyota prototípushoz képest a programban részt vevő, még mindig kísérleti járművek paraméterei valamelyest javultak ugyan, de a 300 mérföldes, azaz durván 480 km-es hatótáv egy töltéssel még mindig nem valami nagyszerű érték. Ezzel együtt hidrogén-hajtás még mindig életképesebbnek tűnik a tisztán elektromos hajtásnál, mivel a hidrogén-tartályok feltöltése jóval gyorsabban megy az akkumulátor-töltésnél. Ugyanakkor itt is probléma a megfelelő töltőhálózat hiánya. Még Kaliforniában is komoly tervezést igényel az ilyen járművek üzemeltetése, pedig ott évtizedek óta működnek hidrogén-kutak.
Fotó: David Dewhurst Photography
Forrás: Totalcar
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2019/04/24/hidrogen-kamiont_tesztel_a_toyota/
Olvasási idő: 51 másodperc
Nagyon sok – az önvezető autókkal kapcsolatos – kutatás fókuszál a gyalogosok biztonságára, miközben fontos, hogy az utasok biztonságával és kényelmével is foglalkozzunk. Ideális esetben az autó az ütközés elkerüléséhez nem hirtelen fékez le, hanem fokozatosan. Egy gépnek ehhez két problémát kell megoldania: meg kell óvnia a gyalogost, de nem az utas kárára.
A Toronto-i Ryerson Egyetem kutatói ennek a döntésnek a megtanításához a megerősítéses tanulás módszerét választották, amely jutalmakkal és büntetésekkel tanítja meg a mesterséges intelligenciát arra, hogy elérje a célokat. Ebben az esetben mindig megbüntették a gépet, amikor az elütötte a gyalogost (súlyosabb ütközésekkor nagyobb büntetés), és akkor is, amikor olyan hirtelen fékezett le, hogy az utas előrelendült (durvább fékezésért nagyobb büntetés).
Ezután a valóshoz hasonló virtuális környezetben tesztelték a modellt, ahol gyalogosok mentek keresztül az úton. A modelljük sikeresen elkerülte az ütközést, és közben csökkent a durva fékezések száma, a korábbi modellekhez képest, amikor nem vették figyelembe az utas kényelmét. A jövőben további tesztekre van szükség valós közlekedési környezetben a modell igazolására.
Forrás: www.technologyreview.com
https://www.technologyreview.com/f/613410/should-a-self-driving-car-protect-a-passenger-or-pedestrian-ideally-both/
Olvasási idő: 43 másodperc
A jelenleg használt lézeres érzékelők nagyok, csúnyák, drágák és nem hatékony az energiafelhasználásuk, bár meglehetősen pontosak. A tudósok egy egyszerűbb, költséghatékonyabb módszert fejlesztettek ki, aminek a segítségével az önvezető autók „látják” a körülöttük lévő tárgyakat.
Az eddig használt rendszer, a LiDAR (Fénydetekció és értékelés) szenzorai az autó tetejére vannak erősítve, ami növeli a légellenállást, ami az elektromos autók esetében különösen kedvezőtlen. Az új találmány két olcsóbb kamerából áll a szélvédő két oldalán, amelyek közel olyan pontosan mérnek, mint a LiDAR szenzorai, de jóval kisebb költséggel.
A kutatások szerint a kamerák által kapott kép madártávlatból való elemzése – a hagyományos frontális nézőpont helyett – majdnem megháromszorozza a pontosságukat, és így megfelelő, alacsony költségű alternatívái lehetnek a szenzoroknak.
A sztereo kamerák olcsóbb autókban a környezet detektálásának elsődleges módját jelenthetnék, vagy magasabb szintű autókban a LiDAR rendszer ellenőrzéseként szolgálhatnak majd.
Forrás: www.news18.com
https://www.news18.com/news/auto/scientists-develop-new-way-for-self-driving-cars-to-detect-objects-in-their-path-2115237.html